Számos kutatás igazolta, hogy szkizofrén betegek neurokognitív funkciózavarral, emellett csökkent érzelemfelismerő, illetve mentalizációs képességgel rendelkeznek szociális kogníciójukat tekintve. A szakirodalomban nincs egyértelmű álláspont a szkizofrén betegek szociális kogníciójának vonás-, avagy állapotfüggő voltát illetően. A neurokognitív zavarok stabilitása a betegség különböző fázisaiban szintén nem egyértelmű. Kutatásunkban a szociális-, és neurokogníció, illetve a klinikai tünetek súlyosságának változása közötti kapcsolat jobb megértése céljából a mentalizációs, érzelemfelismerő és neurokognitív képességeket vizsgáltuk szkizofrén betegeknél akut, majd később klinikailag stabil állapotban. Eredményeiket korban illesztett egészséges kontroll csoport eredményeivel vetettük össze. A szociális kogníción belül a mentalizációs képességet az RMET (Reading the Mind in the Eyes Test) segítségével, az érzelemfelismerő képességet az Ekman 60 faces (FEEST) teszttel, a neurokognitív képességeket a CANTAB (Cambridge Neuropsychological Test Automated Battery) hat altesztjének használatával vizsgáltuk. A diagnózisokat a SCID klinikai interjú alapján állítottuk fel a beválogatás során. A betegek tünetsúlyosságának felmérésére a PANSS (Positive and Negative Syndrome Scale) klinikai pontozó skálát alkalmaztuk. Eredményeink alapján a betegek szignifikánsan rosszabbul teljesítettek az összes felhasznált teszten az egészséges kontrollszemélyekhez képest, mind relapszusban, mind pedig klinikailag stabil állapotban. Bár a mentalizációs és érzelemfelismerési képesség zavarai a tünetek javulásával némileg csökkentek, de továbbra is rosszabbul teljesítettek az egészséges kontrollokhoz képest. Eredményeink hipotézisünket is alátámasztották, miszerint a szociális kogníció, mint magasan szervezett, összetett kognitív funkció változása szorosabban kapcsolódik a klinikai tünetek változásához (jellemzően állapotfüggő), mint az elemibb neurokognitív funkciók (jellemzően inkább vonásfüggő). Továbbá az érzelemfelismerés és mentalizáció közötti eltérést is kimutattuk, miszerint a mentalizáció, mint komplexebb funkció jelentősebb mértékben fluktuált az állapottal. További eredményünk alapján a neurokognitív altesztek közül a PAL-ról feltételezhető, hogy a legszenzitívebb feladat a globális funkcionálást tekintve, akár korai szűrőmódszerként is alkalmazható szkizofréniában. Az eredményeink egybevágnak azon korábbi adatokkal, miszerint a szkizofrének szociális kognícióbeli zavarai egyaránt jellemezhetők állapotszerű és vonásszerű összetevőkkel. A neurokogníciót tekintve annak zavara szkizofrén betegeknél relapszusban és klinikailag stabil állapotban egyaránt fennáll, annak tartósságára utalva.

Several studies have demonstrated that patients with schizophrenia have impaired neurocognitive functioning besides their deficits in social cognition (mentalization, emotion recognition). In the literature there have been controversial findings regarding the trait-, and state-like characters of social cognition in schizophrenia and the fluctuation of cognitive deficits occurring in the different states of the illness are also in question. In the present study in order to follow the relationship of social cognition and neurocognition with symptom severity, Theory of mind (ToM), emotion recognition and neurocognitive subfunctions were tested in an acute phase and later in a clinically stable phase in patients with schizophrenia. Age-matched healthy controls were also examined. Thus we could study the trait, - and state - like components of social, - and neurocognition at the same time. To measure social cognition ToM and emotion recognition abilities were examined by using the Reading the Mind in the Eyes Test (RMET) and the Ekman 60 Faces Test (FEEST). Neurocognitive skills were evaluated with six subtests of the Cambridge Neuropsychological Test Automated Battery (CANTAB). Research diagnoses were based on Structured Clinical Interview for DSM Disorders (SCID). Symptom severity in patients was assessed by the Positive and Negative Syndrome Scale (PANSS). Patients with schizophrenia performed significantly worse in all of the administered tests compared to healthy controls at both relapse and clinically stable state. ToM and emotion recognition deficits improved in the clinically stable phase compared to relapse, but were still found to be impaired compared to healthy controls. Our hypothesis has been supported by our results, that changes of social cognition as a complex cognitive function more tightly linked to the changes of clinical symptoms (more state-like) than the primary neurocognitive functions (more trait-like). Furthermore difference was found between ToM and emotion recognition that ToM as a more complex function fluctuated more with the state of illness. Based on our results among neurocognitive subtests the PAL test seems to be the most sensitive task regarding global functioning, thus it might be an early screening tool for schizophrenia. Our results, taken together with the findings of previous investigations show that social cognition deficits in schizophrenia have both trait - like and state - like components. Neurocognitive impairment exists among patients with schizophrenia compared to healthy subjects during both states suggesting that these deficits might be permanent.