A sajátos nevelési igényű gyermekekről számos szakirodalom szól. Többen kutattak már szakdolgozatukban is a témában, azonban én úgy gondolom, hogy a legfontosabb ebben a témakörben a gyermekek pozitív fejlesztésének kihangsúlyozása. A sajátos nevelési igény definíciója változik, azonban leginkább ebben az értelemben használjuk: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszeri, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral küzd). Dolgozatomnak a célja az, hogy egy konkrét eset kapcsán bemutassam, mit lehet tenni egy sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedésért, milyen feladatai vannak ebben a pedagógusoknak és milyenek a szülőnek.
A dolgozatom kutatás részében esettanulmányt készítettem egy óvodába járó sajátos nevelési igényű gyermekről. A Szakértői Bizottság által kiadott diagnózisában szerepel a gyermek egyéb pervazív (átható) fejlődési zavara, illetve enyhe mentális retardáció, mellyel a gyermek feljogosult rehabilitációs foglalkozásra, különleges bánásmódra A segítő-fejlesztő pedagógusok megkérdezésével, interjúkkal tudtam meg, hogyan alakul a gyermek fejlődése, honnan hová jutott és mik a célok a közeljövőben. A kérdéseim három részre osztottam. Az első rész egy bemutatkozó rész volt, ahol néhány hasznos információt tudhattam meg az interjúalanyokról. A második és harmadik blokkban a gyermekről szóló kérdések szerepelnek, ahol adatokat és tájékoztatást kaptam a gyermek állapotáról, viselkedéséről, viszonyairól és társas életéről. Nem célom azonban minden sajátos nevelésű gyermeket egy gorcső alá venni, hiszen a fejlesztés, mint a dolgozatomból is kiderül függ a sajátos nevelési igény típusától is, így közel sem mondható, hogy minden gyermekre ugyan azok az eszközök és módszerek lennének alkalmazhatóak. A kutatást egy Szabolcs megyei kis községben végeztem, ahol az óvodavezető, óvodapedagógusok, gyógypedagógus és szülő interjúra adott válaszaival értesültem arról, hogy a gyermek iskolaérett de javaslat szerint szegregált intézménybe fog járni. A fejlesztés célja az óvodai élete során az iskolaérettség elérése volt, vagyis sikeresnek bizonyult.