Az egyenesszárnyúakkal kapcsolatos tudományos érdeklődésem fókuszában három nagy kutatási terület áll: a faunisztikai jellegű kutatások, a taxonómiai munkák, illetve az ökológiai és természetvédelmi kutatások. Doktori értekezésemben a Catantopinae alcsalád (Orthoptera: Acrididae) hét magyarországi képviselőjének segítségével a fenti témaköröket mutatom be. A Magyarországon előforduló Catantopinae fajok hazai elterjedésének összegzése, az adatok értékelése és revideálása eddig nem történt meg. Disszertációmban célul tűztem ki a fenti munka megvalósítását. Felkutattam a Catantopinae fajokkal kapcsolatos összes olyan publikációt, mely tartalmaz a hazai elterjedésükre vonatkozó információt. Összegyűjtöttem és felülvizsgáltam az 1899-től 2009-ig közzétett 56 cikkből származó adatokat, a kutatótársak által rendelkezésemre bocsátott publikálatlan adatokat (1996-tól 2009-ig), továbbá a Debreceni Egyetem, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Entomológiai gyűjteményének, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Állatrendszertani és Ökológia Tanszék, Orthoptera gyűjteményének és a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának egyenesszárnyú adatait. A Pseudopodisma genusba tartozó eddig leírt három faj közül hazánkban csak a Pseudopodisma nagyi Galvagni & Fontana 1996 fordul elő, a Pseudopodisma fieberi (Scudder, 1897) és a Pseudopodisma transilvanica Galvagni & Fontana, 1993 populációival határainkon kívül találkozhatunk. A taxon három képviselőjét kizárólag a hím ivarszervek morfológiája alapján lehet elkülöníteni. A gyenge morfológiai különbségek megkérdőjelezik a Pseudopodisma genus leírt tagjainak faji szintű elkülönülését. Értekezésemben a csoport taxonómiai helyzetének felülvizsgálatára, morfometriai és molekuláris genetikai vizsgálatokat terveztem, mellyel célom a P. fieberi, a P. nagyi, és a P. transilvanica faji státuszának tisztázása volt. 18 külső morfometriai paramétert mértem, a hím és nőstény egyedeken egyaránt. A mért bélyegeket felhasználva statisztikai módszerek alkalmazásával (Wilk-féle λ érték alapján történő változó szelekció) kiválasztottam azokat a karaktereket, melyek alkalmasak lehetnek a fajok szétválasztására, majd ezeket tovább elemeztem lineáris diszkriminancia analízissel. A morfometriai méréseket molekuláris taxonómiai módszerekkel egészítettem ki, melynek során a cytochrome b (CytB) génszekvenciákat használtam. A fajok elkülönítése és elterjedésük meghatározása után lehetőség nyílik az egyenesszárnyú közösségek vizsgálatára is. Ezen témakörben végzett vizsgálataim célja, hogy meghatározzam és jellemezzem azokat az Orthoptera együtteseket, ahol a Pezotettix giornae (Rossi, 1794) és az Odontopodisma decipiens Ramme, 1951 előfordul. Munkám során kíváncsi voltam, hogy az adott közösség karakterisztikájához a két Catantopinae faj milyen mértékben járul hozzá. Az egymástól függetlenül vizsgált, két kiválasztott kutatási terület a Villányi-hegység és a Hortobágyi Nemzeti Park részét képező, Egyek-pusztakócsi mocsárrendszer. Az elemzések első lépéseként, a fajok kvantitatív előfordulási adatainak felhasználásával, többváltozós statisztikai módszerek alkalmazásával (cluster analízis, PCoA) elkülönítettem az egyes Orthoptera együttes-típusokat. Az így kapott csoportok összehasonlítására a fajszámokat, illetve az egyes fajok fauna- és életforma-típus besorolását használtam. Utolsó lépésként IndVal analízissel a csoportok karakterfajait határoztam meg A fenti három kutatási téma módszerei és kérdései jelentősen eltérnek egymástól, azonban összeköti őket egy fontos közös cél: a fajok és élőhelyek megőrzése.

My scientific interest related to orthopterans is focused on three major research areas: faunistic research, taxonomy and ecological or conservation studies. The aim of my dissertation is to demonstrate the importance and complementarity of the above topics through the seven species of the Catantopinae subfamily (Orthoptera: Acrididae) occurring in Hungary. Distribution data of the Hungarian Catantopinae species have not been summarized and revised until now. I aimed to accomplish the above work and evaluate the results in my dissertation. I collated all publications related to Catantopinae species that contain information about their Hungarian distribution. I collected and revised 56 published articles from 1899 to 2009, unpublished data from colleagues (from 1996 to 2009) and reviewed the insect collections of the Department of Evolutionary Zoology and Human Biology (University of Debrecen), Department of Systematic Zoology and Ecology (Eötvös Loránd University) and the Hungarian Natural History Museum. The genus Pseudopodisma includes three species. Only Pseudopodisma nagyi Galvagni & Fontana 1996 occurs in Hungary, the populations of Pseudopodisma fieberi (Scudder, 1897) and Pseudopodisma transilvanica Galvagni & Fontana, 1993 can only be found elsewhere. The three species can only be distinguished by the morphology of male genitalia. Weak morphological differentiation among the Pseudopodisma species questions their separation at the species level. I designed morphometric and molecular genetic studies to clarify the taxonomic status of P. fieberi P. nagyi and P. transilvanica. I measured 18 external morphometric parameters both in males and females. I performed a stepwise forward variable selection (Wilk’s λ) to identify which morphometric characters would be suitable for separating the species. This selection procedure resulted in a set of variables that were further analyzed by linear discriminant analysis (LDA). Besides morphometrics, molecular taxonomic methods were also used. The cytochrome b (CytB) gene was sequenced. After identification of species and determining their distribution, it is possible to examine the communities of the orthopterans. The aim of my ecological research was to identify and characterize the Orthoptera assemblages where Pezotettix giornae (Rossi, 1794) and Odontopodisma decipiens Ramme, 1951 occur. During my work, I examined how the two Catantopinae species contribute to the characteristics of the communities studied. The two selected research areas were the Villány Hills and the Egyek-Pusztakócs marsh system, part of the Hortobágy National Park. The areas were independently analyzed. As a first step, I separated the different groups of Orthoptera assemblages using multivariate statistics (PCoA and cluster analysis). Then I used the number of species, fauna types and life form data to compare these groups. IndVal analysis was also used to determine the characteristic species of each habitat group. The questions and methods of these three research topics differ significantly but they are linked through an important common goal: conservation of species and habitats.