Az elmúlt évtizedekben az általános anesztéziával összefüggő halálozás gyakorisága jelentősen csökkent, de magas rizikójú betegeknél és nagy kockázatú műtéti beavatkozásoknál továbbra is kialakulhat életet veszélyeztető szövődmény. A monitorozási lehetőségek folyamatos fejlesztése így szükségszerűen hozzájárul az anesztézia biztonságának növeléséhez. A beteg izomerejét különböző mértékben csökkentő reziduális neuromuszkuláris blokk előfordulása súlyos szövődmények forrása lehet a közvetlen posztoperatív időszakban. Prospektív tanulmányunkban az izomrelaxáns hatásának monitorozására egy objektív fül-orr-gégészeti eljárást, stapedius reflex-küszöb meghatározást végeztünk. A reflexvizsgálat során kapott adatokat a neuromuszkuláris funkció monitorozása során hagyományosan használt akceleromiográfiás eljárás eredményeivel hasonlítottuk össze. Eredményeink alapján igazolódott, hogy a reflexválasz küszöbértékének meghatározásával az izomrelaxáns hatása egyértelműen detektálható, de a módszer a neuromuszkuláris blokk mértékének pontos felmérésére alacsony szenzitivitása miatt nem alkalmas. A laparoszkópos sebészeti beavatkozások során megemelkedő intraabdominális nyomás számos kedvezőtlen szervfunkciós változást okoz. Prospektív tanulmányunkban a CO2 inszuffláció hatásainak monitorozása céljából non-invazív, perifériás pulzushullám analízist végeztünk. Eredményeink alapján a pneumoperitoneum miatt kialakuló hemodinamikai változások a módszerrel jól követhetőek és korrelálnak a szakirodalomban közölt, invazív monitorozással nyert adatokkal. Az eljárás bizonyos limitáló tényezők mellett intraoperatív környezetben is megfelelően alkalmazható. A műtő levegőjébe szennyeződésként bekerülő altatógázok foglalkozási ártalmak kialakulásában játszhatnak szerepet. A légtér anesztetikum koncentrációját számos tényező befolyásolja, az expozíció mértékének meghatározását célzó tanulmányok alapján a légszennyeződés forrása elsősorban a beteg szája, de a műtő légterének különböző zónáiban jelentősen eltérő koncentráció detektálható. Prospektív vizsgálatunk során fix mintavételi pontokban végeztünk gázkromatográfiás módszerrel szevoflurán koncentráció meghatározást. Eredményeink alapján igazolódott, hogy lamináris áramlási mintázatú légcserélő rendszerek alkalmazása esetén az aneszteziológiai team pozíciója befolyásolhatja a dolgozók párolgó anesztetikum expozíciójának mértékét, ezért a műtők technikai kialakításakor figyelembe kell venni a különböző munkaterületek funkcionális sajátosságait. Over the past decades, the incidence of general anesthesia-related mortality has decreased significantly, but life-threatening complications may continue in case of high-risk patients and high-risk surgical interventions. Therefore, the continuous improvement of monitoring capabilities necessarily contributes to the growing safety of the anesthesiological procedures. The occurrence of a residual neuromuscular block that reduces the patient's muscle force to different degrees may be a source of serious complications during the immediate postoperative period. In our prospective study, an objective otolaryngological procedure, stapedius reflex-threshold evaluation was performed to monitor the effect of a muscle relaxant. The data obtained during the reflex test were compared with the results of the acceleromography method traditionally used in the monitoring of the neuromuscular function. Based on our results it has been proven that the effect of the muscle relaxant can be clearly detected by determining the threshold of the reflex response, but the method is not suitable for the accurate assessment of the extent of the neuromuscular block due to its low sensitivity. Increased intra-abdominal pressure during laparoscopic surgery causes a number of adverse organ functional changes. In our prospective study, non-invasive, peripheral pulse wave analysis was performed to monitor the effects of CO2 insufflation. According to our results, the hemodynamic changes due to pneumoperitoneum can be well monitored by the method and correlate with the invasive monitoring data reported in the literature. The method can also be applied in an intraoperative environment alongside with certain limiting factors. Anesthetic gases that get into the air of the operating room can play a role in the development of an occupational hazards. The concentration of airborne anesthetics is influenced by a number of factors, based on studies to determine the extent of exposure, the source of air pollution is primarily the mouth of the patient, but significantly different concentrations can be detected in different zones of the operating airspace. During our prospective study, determination of sevoflurane concentration was performed by gas chromatography at fixed sampling points. Based on our results, it has been proved that the position of the anesthetic team may affect the exposure of workers to the evaporated anesthetics when using laminar air flow patterns, so the functional features of the different work areas should be taken into consideration in the technical design of the operating rooms.