A retrovírusok RNS genommal rendelkező vírusok, melyek a replikáció során képesek genomjukról a gazdasejt genomjába integrálódó DNS másolatot készíteni. A virális gének által kódolt fehérjék poliprotein formájában szintetizálódnak, melyeket a virális proteáz hasít, az önálló, funkcionális fehérjék felszabadulását eredményezve. A virális proteáz funkciója tehát nélkülözhetetlen a replcikációs cilkus számára, ezért válhatott - más virális enzimekhez hasonlóan - az antivirális terápiák egyik fontos célmolekulájává. A virális proteázok vizsgálatát tehát humán egészségügyi szempontból betöltött jelentőségük is indokolja. A legalaposabban tanulmányozott retrovirális proteáz az 1-es típusú humán immundeficiencia vírus (HIV-1) proteáza. Más retrovirális és retrovírus-szerű proteázokról kevesebb irodalmi adat áll rendelkezésre, azonban ezen kevésbé ismert proteázok biokémiai jellemzése hozzájárulhat például az antiretrovirális terápiák során kialakuló rezisztencia pontosabb megértéséhez, az egyes fehérjék közötti hasonlóságok és különbségek megismerése által. Ezért, munkánk során célul tűztük ki egy rekombináns fehérje szubsztrát alapú mérési módszer adaptálását humán t-sejtes leukémia vírus-1 (HTLV-1) proteáz és egy humán celluláris homodimer aszpartil proteáz (ASPRV-1) vizsgálatára. A közelmúltban a Retrovirális Biokémiai Laboratórium kutatócsoportban kidolgozott eljárást HIV-1 proteáz vizsgálatára dolgozták ki és alkalmazták. Jelen munka célja a HTLV-1 és ASPRV-1 proteázok vizsgálatára alkalmas rekombináns fehérje szubsztrátok létrehozása volt, ugyanis az enzimek specificitása közötti különbségek miatt a korábban létrehozott szubsztrátok nem alkalmazhatóak a vizsgálni kívánt fehérjék esetében. Munkánk során sikeresen elkészítettük azokat az expressziós plazmidokat, melyek a proteázok természetes hasítóhely szekvenciáját tartalmazó fehérje szubsztrátot kódolnak, a bakteriális expressziós rendszerben történő termelést követően a fehérjéket tisztítottuk, majd alkalmazhatóságukat enzimes hasítással ellenőriztük.