Szakdolgozatomban a manapság sokat emlegetett kötelező szépirodalmi olvasmányok problémakörét járom végig két mű, egy a kánonban lévő és egy hazánkban nem kötelezőként számon tartott olvasmány párhuzamos elemzésével. Az említett, ma is közkedvelten megkövetelt alkotás Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című műve, a másik, ami hazánkban nem szerepel a tanterv olvasmánylistáján, Janne Teller Semmi című alkotása.