Napjainkban a hátrányos helyzetű tanulók sokszor eredménytelennek, sikertelennek érzik magukat az iskolában, gyakran az iskolai megfeleléshez szükséges alapokat sem kapják meg a család nehéz anyagi körülményei miatt, valamint jó példát sem láthatnak a családban, hiszen a szülők alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ezen felül a szülők képtelenek megteremteni a számukra alkalmas eszközöket, melyekkel támogatni tudnák harmonikus fejlődésüket. Hátráltató tényező lehet az is, hogy a magyar oktatás sem veszi figyelembe elmaradásukat, így már az iskolába lépésükkor sikertelennek érzik magukat társaikhoz képest. Bár léteznek már jó programok felzárkóztatásuk érdekében, még mindig meghatározó problémának számít alacsony teljesítményük. Kiváló lehet az Arany János Tehetséggondozó Program, mely a tehetséges hátrányos helyzetű diákok számára nyújt olyan oktatást és lehetőségeket, melyekkel boldogulni tudnak az életben. De mindenki nem kerülhet be a programba. Az oktatás olyasfajta megreformálására lenne szükség, melynek keretében a hagyományos oktatásban tanuló hátrányos helyzetű diákok képzését is segíteni tudná. Dolgozatomban olyan tanulási sajátosságokat szeretnék megvizsgálni, melyek segítségével fel lehetne számolni a hátrányos helyzetű tanulók sikertelenségét.