Európának az elmúlt években olyan mértékű migrációs folyamatokkal kellett szembenéznie, amelyre a II. Világháború óta nem volt példa. Magyarország nem szerepelt a menekültek célállomásai között, azonban földrajzi fekvéséből adódóan érintett volt (Bernát – Kertész – Tóth 2016). A menekült hullám humánus módon történő befogadására, illetve ellenőrzésére az Európai Unió egységes megoldást keresett, ennek a gyakorlatban történő megvalósítását egyes országok sajátosan kezelték. Magyarország azon államok közé tartozott, ahol a menekültek befogadását a kormány elutasította és szembe ment az Uniós elvekkel. Dolgozatomban a migrációs folyamatok kiváltó okait mutatom be, továbbá kísérletet teszek a menekülteket érintő fogalmak tisztázására és a fenti folyamatokra irányuló Nemzetközi Egyezmények ismertetésére. Jellemezem Magyarország azon politikai lépéseit, melyek a migrációs hullámra reflektáltak. Fontosnak tartom bemutatni a média szerepét, mivel az elmúlt években kiterjedt felületet biztosított a menekültekről és a migrációról szóló híradásoknak. Jelentős részben a sajtó által kiadott információk megegyeztek a kormány álláspontjával, ezáltal a politika negatív hangvételű üzenetei még szélesebb körökbe eljutottak. Ebből kifolyólag feltételezem, hogy a politika és a média elősegítette a magyar társadalomban meglévő idegenellenes attitűdök erősödését, továbbá az idegenbarátság csökkenését. Dolgozatomban hazai és nemzetközi kutatásokat vetek össze, a 2015-ös Nemzeti Konzultációval és a 2016-os érvénytelen népszavazásával.