Bevezetés: Az intenzív betegellátás költségei közismerten magasak és az erőforrások gyakran nem elégségesek, mely a rendelkezésre álló lehetőségek minél gazdaságosabb kihasználását igényli. Ennek első lépése a költségelemzés, majd a költségek ismeretének birtokában a költséghatékonyság vizsgálata. A nálunk fejlettebb gazdaságú országokban az egészségügyi költség-elemzéseknek kiterjedt irodalma van, azonban Magyarországon az intenzív terápiában erről tanulmány nem jelent meg. A vizsgálatunk alapját két adatgyűjtés képezte: először az intenzív betegellátás általános költségeit vizsgáltuk, majd ezt követően egy jól körülhatárolható betegség, a súlyos szepszis kezelési költségeit néztük meg.

Módszer: Az egészségügyi költségelemzések két alaptípusa „top-down” és a „bottom-up” elemzés. Az előbbi retrospektíven csoportosítja az éves költségadatokat, az utóbbi prospektíven kigyűjti a felhasznált anyagokat. Az intenzív betegellátás általános költségeit „top-down” módszerrel elemeztük, oly módon, hogy az éves költségadatokat az irodalmi ajánlásoknak megfelelően 6 költségcsoportra bontottuk: gép-műszer költség, hotelköltségek, intézményi háttér, klinikai szolgáltatások, fogyóeszközök és személyzet. Első vizsgálatunkba 13 intenzív osztály 9313 betegét vontuk be, összegyújtve az osztályok 2000. évi költségadatait. Következő vizsgálatunkban a súlyos szepszis kezelési költségét néztük meg 6 intenzív osztály bevonásával: ebben a retrospektíven gyújtött adatok mellett prospektív „bottom up” adatgyűjtést is végeztünk, tételes számolással. Ebbe a tanulmányba összesen 70 beteget vontunk be, 2002. augusztus hónapban. Mindkét adatgyújtés kérdőívek kitöltésével történt, előbbiben éves költségeket, utóbbiban csak a felhasználást adták mega résztvevő osztályok, amihez a feldolgozás fázisában rendeltem egységes költségértékeket.

Eredmények: A tanulmányunk alapján az intenzív osztályon kezelt betegek egy ápolási napra eső átlagköltsége 35 658 Ft (SD 15 561), a medián ápolási nap 5 nap (IQR 3-6,4). Az egy ápolási napra eső költségeket csoportokra bontva azt találtam, hogy az összköltség 59,5 %-át fogyóeszközök teszik ki, 8,1 % a klinikai szolgáltatások és 32,5 % a személyzet költsége. A fogyóeszközökön belül a legnagyobb arányt a gyógyszerköltségek foglalják el, ez teszi ki az összköltség 35,9 %-át (12 796 Ft ápolási naponként). A súlyos szepszis kezelési költségét egy ápolási napra bontva 83 273 Ft-nak (SD 18 031) találtam, a medián ápolási napok száma 14 (IQR 8-20), a kórházi mortalitás 64 %. A költségcsoportokra bontás azt mutatta, hogy súlyos szepszis kezelésekor arányaiban alacsonyabb személyzeti költség mellett a fogyóeszközökre többet költük. A súlyos szepszis kezelési költségeinek legnagyobb részét a gyógyszerek foglalják el (40,6 %), értékében ez 30 359 Ft-ot (SD 19 584) jelent ápolási naponként. Különválasztva a meghalt és a gyógyult betegeket, az ápolási napok száma alacsonyabb, az egy ápolási napra jutó költség magasabb a meghalt betegeknél.

Megbeszélés: Nemzetközi adatok alapján, ahol az intenzív osztályos költségek 60-70 %-át a bérköltség teszi ki, a gyógyszerkeret csökkentéssel intenzív osztályokon csak minimális megtakarítás érhető el. Magyarországon azonban a bérköltség jóval alacsonyabb, ez a fogyóeszközök költségcsökkentésében teszi érdekeltté a kórházvezetést. Ezáltal a betegellátás minősége romlik, ami magyarázhatja a súlyos szepszis magasabb mortalitását Magyarországon. Vizsgálataink alátámasztják az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottságát, hiszen egy súlyos szepszissel felvett beteg intenzív osztályos kezelésének költségét (1 661 600.- Ft) jelenleg egyetlen HBCS kód sem tudja finanszírozni.

Introduction: Intensive care is regarded as a very expensive specialty. The increasing awareness of health care costing in recent years requires analysing the resource use and using it economically. The analysis of health cost is to be followed by cost-effectiveness analysis. There are numerous publications on health cost analysis abroad, however, there are only very few published studies from Hungary. The basis of my work consisted of two studies: first we analysed the general cost of intensive care then we attempted to determine the cost of severe sepsis.

Methods: Health cost data can be collected by “top-down” and “bottom-up” methods. Using top-down methods, the cost of intensive care is calculated retrospectively from the annual resource use or costing reports. Bottom up approach collects the resource use prospectively then attributes cost to each resource. We used top-down approach, in which the annual cost of intensive care was grouped by Cost Block Method: (1) capital equipment, (2) estates, (3) non-clinical support, (4) clinical support, (5) consumables and (6) staff costs. In our first study, we involved 13 ICUs (9313 patients) and analysed the annual cost of intensive care. In our second study, we determined the cost of severe sepsis in intensive care by data from 6 ICUs (70 patients). In this study, there was not only retrospective (top-down), but prospective (bottom-up) data collection as well. There were altogether 59 different resources collected on top of staff costs.

Results: The mean cost per patient day in intensive care units was found to be 144 Euro (SD 63); median length of stay 5 days (IQR 3-6,4). Clinical support services were accounted for 8.1 % of resources, consumables for 59.4 % and staff costs for 32.5 %. Drugs and fluids account for 35.8 % of total ICU cost, it means 52 Euro (SD 24) per patient day. The average daily ICU cost per patient day of severe sepsis was 337 (SD 73), the median length of stay 15.5 days (IQR 8-20). The mortality of severe sepsis was found to be 64 %. The cost block analysis showed that by treating severe sepsis, we spend less on clinical support and more on consumables. Personnel cost in proportion is lower (26.3 %). Drugs and fluids Take care 36.5 % of severe sepsis cost, it means 123 Euro (SD 79) per patient day. Non-survivors of severe sepsis had shorter length of stay and higher daily costs compared to survivors.

Discussion: There are major differences in cost component of intensive care in Hungary compared to other European countries. In countries, where staff cost (e.g. indirect cost) is 60-70 % of total ICU cost, the drugs only take 10-15 %, therefore it is not economic to reduce this budget. The very low staff cost in Hungary make hospital managers to reduce the cost of consumables – this might be partly responsible for the higher mortality of severe sepsis found in our study. The low number of nurses per ICU bed in Hungary might contribute to this. Our study confirmed the very low reimbursement of health care costs in Hungary: the direct cost per patient day of severe sepsis in intensive care is over 900 Euro in other countries.