Cerebral paresis esetén az agy mozgásért felelős régióinak fejlődési rendellenessége vagy károsodása miatt nem lesz fiziológiás kontroll a mozgásokban. A tünetek súlyossága nagymértékben függ az állománypusztulás mértékétől és helyétől. A betegség felismerése, kezelése komplex rehabilitációt igényel. Az esettanulmány alanya egy fiatal cerebral paretikus férfi, aki 17 hónapos korától kezdve, a felnőtt kor eléréséig folyamatos kezelésekben részesült. A kezelések között szerepelt: csoportos és egyéni gyógytorna, gyógyúszás, DSGM torna, Alapozó terápia, valamint konduktor, pszichológus és kineziológus is foglalkozott a gyermekkel. Ezen terápiák mellett két invazív beavatkozásra is sor került. 1992-ben achilles-ín hosszabbítást végeztek Baker-technikával, majd 2010-ben achilles-, adductor-, és subspinalistenotomia történt. 2012-től nagy szerepet kapott a kerekesszékes-vívás a beteg életében. Pedagógiai szempontból az első két évet szegregált oktatásban töltötte, majd szülői döntés alapján, egészen a felsőoktatás befejezéséig, integrált intézményi körülmények folytatta a tanulmányait. Jelenleg megváltozott munkaképességűként van foglalkoztatva, ezáltal saját anyagi keresete van. Családi és baráti kapcsolatait rendszeresen ápolja. A vizsgálatok során az életminőség felmérésére a Quality of Life in Neurological Disorders kérdőívet használtam. A társadalmi integráció mértékének megállapítására a Community Integration Measure, és a Community Integration Questionnaire teszteket töltöttük ki. A betegségteher, mint életminőséget befolyásoló tényező, mérésére a Betegségteher Indexet használtuk. A Community Balance and Mobility Scale-el a beteg egyensúlyát, koordinációját mértem fel. Végezetül a sportolói pálya miatt Athletic Coping Skills Scale-28 felhasználásával a versenysport közben tanúsított reakcióit. A legtöbb teszt eredménye arra utal, hogy a diplomamunka alanya elégedett az életminőségével, a betegségteher rendkívül alacsony. Versenyhelyzetben, nagyrészt a magyar versenysportolói átlaghoz hasonlóan teljesít. A koordinációja és egyensúlya viszonylag gyengének mondható, ennek ellenére a társadalmi integráció mértéke magas. A komplex rehabilitáció, a különböző területeit tekintve, javarészt sikeresnek mondható.