Dolgozatom első részében a fogyasztói viták alternatív vitarendezését ismertetem, majd a békéltető testületek működésének hatályos szabályozását mutatom be, végül kitérek a testület döntéseire és a meghozott határozatainak ismertetésére. A testület kötelezést tartalmazó határozata és ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, e két típusú döntést a bíróság előtt lehet megtámadni. A perre a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéknek van hatásköre. Az ilyen típusú perek bírói gyakorlatát egyrészt a saját törvényszékem, a Szolnoki Törvényszék gyakorlatán, másrészt a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett döntéseken keresztül kívánom megvizsgálni. A bíróság előtti megtámadás vonatkozásában megnézem és elemzem a perindítási határidő mibenlétét, figyelemmel arra, hogy a bírói gyakorlat során gondot okoz az, hogy mi a helyes eljárás, ha a keresetlevél elkésetten érkezett meg. Ki lehet az, aki egyáltalán a pert megindíthatja a hatályos szabályok szerint és mikor lehet alapos az eljáró tanács határozata? Mikor dönt úgy a bíróság, hogy a határozat hatályon kívül helyezésének van helye? A válaszokat a bírói gyakorlat, a bírói döntések segítségül hívásával keresem abból a célból, hogy a békéltető testületek joggyakorlatát, jogértelmezését a jövőre nézve dolgozatommal segítsem. Ezek a típusú eljárások nem indulnak tömegével a törvényszékeken, emiatt kevés a visszacsatolás a békéltető testületek jogértelmezésének, gyakorlatának fejlesztésére, valamint a bírói gyakorlat is lassabban tud emiatt alakulni. Végezetül arra keresem a választ, hogy a 2018. január 1. napján hatályba lépett új eljárásjogi törvény4 milyen hatással van a jogkereső állampolgárok szokásaira, milyen új kihívások elé állíthatja a békéltető testületeket és várható-e a testületek elé került eljárások számának növekedése?