Anyai cerebrális hemodinamikai vizsgálatok egészséges és praeeclampsiás terhességben
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
-
A szerző Magyarországon elsőként hasonlította össze az egészséges terhes és nem terhes nők agyi keringési paramétereit transzkraniális Dopplerrel (TCD).
-
Hazánkban elsőként tanulmányozta és hasonlította össze az anyai agyi keringési viszonyokat TCD segítségével egészséges és kóros terhességben.
-
Nemzetközi viszonylatban elsőként alkalmazta az egészséges és praeeclampsiás terhesek vizsgálata során a „roll over ”-, a hiperventillációs- és a légzésvisszatartásos teszteket illetve elsőként vizsgálta TCD-vel a tesztek hatására létrejövő agyi keringési változásokat és vazoreaktivitást.
-
A korábbi külföldi vizsgálókhoz hasonlóan megállapította, hogy a praeeclampsiás terhességben az artéria cerebri media áramlási sebessége magasabb, mint az egészséges terhes populációban.
-
A cerebrális autoreguláció vizsgálata során megállapította hogy enyhe és középsúlyos praeeclampsiás terhességben sem a szisztémás vérnyomásváltozás („roll over” teszt ) hatására, sem a metabolikus regulációs (légzésvisszatartás és hiperventilláció) ingerek hatására nem lehet károsodott autoregulációs vagy metabolikus regulációs választ kimutatni.
-
“Roll over teszt” során a praeeclampsiás és egészséges terhes populációt vizsgálva megállapitható, hogy az agyi vérátfolyási index nem változik a testhelyzet változtatásával. A cerebrovaszkuláris rezisztenciát jellemző "resistance area product". mindkét csoportban emelkedik.
-
Az eredmények bizonyítják az agyi arteriolák vazokonstrikciós és vazodilatációs funkciójának megtartottságát praeeclampsiában. A szerző kóros terhességben egyértelműen kimutatta, hogy az áramlási sebesség érték fokozódik és a pulzációs index csökken, ami bizonyítéka bizonyos fokú arteriola-dilatációnak. Ugyanakkor ez az értágulat praeeclampsiában - ellentétben az eclampsiával- még olyan kisfokú, hogy érdemben sem az autoregulációs, sem a metabolikus regulációs választ nem befolyásolja.
-
Az eddigi vizsgálatok alapján nem lehet egyértelműen választ adni arra a kérdésre, vajon praeeclampsiában a Willis-kört alkotó nagyerek konstrikciója, vagy az agyszövet vaszkuláris rezisztenciájáért felelős arterioláinak dilatációja a meghatározó. Figyelembe véve azt a megfigyelést, hogy egyes szerzőknek praeeclampsiás terhesekben a nagyerek vazokonstrikcióját sikerült igazolni, valószínűnek látszik, hogy ez a patomehanizmus az elsődleges, és az arteriolák dilatációja csak másodlagosan, a csökkent perfúzió miatti autoregulációs válaszként jön létre. Kétségtelen, hogy vannak olyan irodalmi megfigyelések is, melyek az adott vizsgálómódszerrel nem tudták igazolni a nagyerek vazospazmusát. Elméletünkkel ez jelenség is megfelelően magyarázható: amennyiben a Willis-kört alkotó erek vazospazmusa enyhe fokú, elképzelhető az a lehetőség, hogy konvencionális vagy MR angiográfiával még nem diagnosztizálható. Mivel azonban egy adott érszűkülettől disztálisan a cerebrális perfúzió nem a szűkület mértékével, hanem az érátmérő negyedik hatványával arányosan csökken, már önmagában ez elegendő az autoregulációs vazodilatáció létrejöttéhez. Tekintettel arra, hogy a transzkraniális Doppler-vizsgálatokkal nincs lehetőségünk arra, hogy az agyi erek tágasságát megítéljük, ezek a megfontolások mindössze teoretikus jellegűek és igazolásukra további vizsgálatok szükségesek.