AZ ÉRTEKEZÉS MAGYAR NYELVŰ ABSZTRAKTJA KULCSSZAVAKKAL

A disszertáció célja apa-leánya kettősök, illetve apa-leánya cselekmények vizsgálata Charles Dickens négy regényében, mind e kapcsolatok egyediségét tekintve a vizsgált regényeken belül, mind szélesebb kontextusban, olyan visszatérő mintázatokként tekintve őket, amelyekből következtethetünk Dickens viszonyulására a viktóriánus apasághoz mint diskurzushoz, illetve általánosságban a viktóriánus családfelfogáshoz. Dickens apa-lány kettőseinek legfeltűnőbb, visszatérő vonása, hogy az apafigura ilyen-olyan okból nem képes pátriárkai feladatának ellátására, és így a leánygyermeknek kell ellensúlyoznia apja inkompetenciáját, emiatt nem ritkán felvéve a metaforikus anya vagy feleség szerepét—de mindez nem azért, hogy megkérdőjelezze vagy eltörölje, hanem hogy megújítsa az otthon patriarchális rendjét. Az elemzések középpontjában az apa és a leány között lezajló interakciók dinamikája áll, amelynek vizsgálatához szükséges a két szereplő szimbolikus szerepeinek és viselkedési mintázatainak értelmezése mind szűkebb otthonukon belül, mind a nyilvános terekben. A négy részletesen vizsgált Dickens regény a következő: Ódon ritkaságok boltja [The Old Curiosity Shop] (1841), Dombey és Fia [Dombey and Son] (1848), Nehéz idők [Hard Times] (1854), és Kis Dorrit [Little Dorrit] (1857). E négy mű viszi színre legárnyaltabb módon az általam tipikusnak tekintett dickensi apa-leánya szcenárió aspektusait, és e regények vizsgálata alapján lehetséges legérvényesebb módon jellemezni Dickens sajátságos viszonyát az apaság viktóriánus diskurzusához. A kiválasztott regényeket a disszertáció az apa-lány kapcsolat négy stádiumaként elemzi, amennyiben mindegyikük egy-egy meghatározott konfliktushelyzetet dramatizál e kapcsolaton belül: Paul Dombey és Florence (a lány otthonról történő kitaszítottsága, a leánygyermek szimbolikus, kulturális és pénzbeli értékének metaforizálása), Thomas Gradgrind és Louisa (a fő kérdés az „otthon” működtetésének az alapja: tudományos racionalitás vagy személyes érzelmek), Nell Trent és a nagyapja (ebben a regényben legegyértelműbb a szerepcsere az apafigura és a lányfigura között, és az otthoni ökonómia és együttélés lehetőségeit lehetséges otthoni terek bemutatása révén firtatja a szöveg), végül William Dorrit és Amy (a lány pénzbeli és érzelmi kizsákmányolása). A regényelemzések fő módszertani elvét a szoros, szövegközeli olvasás szolgáltatja (close reading), amely alkalmas a szöveg metaforikus rétegeinek feltárására. A disszertáció elméleti alapjait a kultúratudomány, a gender studies, és a családi viszonyok mintázatait, valamint a pszichoanalitikus dinamikát középpontba állító narratológia határozza meg (főként Janet L. Beizer Family Plots: Balzac’s Narrative Generations című könyve).

Tárgyszó: Apa, apai diskurzus, Charles Dickens, domesztikusság, ház, háztartás, Janet L. Beizer, leány, otthonregény, patriarchális berendezkedés, szimbolikus rend, viktoriánus korszak.

AZ ÉRTEKEZÉS ANGOL NYELVŰ ABSZTRAKTJA KULCSSZAVAKKAL

The dissertation investigates Dickensian father-daughter dyads and father-daughter plots both in their particularity in the individual novels and as vehicles suggesting Charles Dickens’s attitudes to, and treatment of, Victorian paternity (paternal discourse) and the Victorian politics of the home in general. The focal point of the investigation has been the relational dynamics of this dyad, especially the various ways in which Dickens stages the daughters’ ability to counterbalance the incompetence of their fathers, thereby not infrequently assuming the role of a metaphorical mother or wife as well—not in order to subvert or annihilate, but to renew the paternal domestic order. Therefore, the father’s and the daughter’s symbolic roles and patterns of behavior have been investigated both within and beyond their immediate domestic sphere, emphasizing the dynamics of interactions between them. Four novels have been analyzed in detail: The Old Curiosity Shop (1841), Dombey and Son (1848), Hard Times (1854), and Little Dorrit (1857). The four novels represent aspects of what I see as the most typical kinds of the father-daughter scenario in Dickens, while they are also explorations of the discourse of the father in Victorian fiction. The novels are analyzed as four stages of the father-daughter relationship, each one highlighting specific controversial aspects in this relationship: Paul Dombey and Florence (displacement and cultural/financial value of the daughter), Thomas Gradgrind and Louisa (scientific ethos and/or emotions as the basis of the domestic sphere), Nell Trent and her grandfather (inversion of roles and household economy), William Dorrit and Amy (the financial and emotional exploitation of the daughter). In terms of methodology, the dissertation relies on close reading, which has enabled me to explore the metaphorical layers of the texts.
The theoretical underpinnings of the dissertation are the insights of cultural studies and gender studies (including feminist criticism, women’s studies, and studies of Victorian masculinity as well), but the most important theoretical parameters of my investigation of Dickensian father and daughter figures are provided by Janet L. Beizer’s Family Plots: Balzac’s Narrative Generations (1986).

Keywords: Charles Dickens, daughter, domestic fiction, domesticity, father, house, household, Janet L. Beizer, paternal discourse, patriarchy, symbolic order, Victorian era.