Az egyenlő bánásmód érvényesülését nemzetközi, uniós és hazai jogszabályok is megkövetelik. A védett tulajdonságok megjelölése változó, a leggyakoribbak közé sorolandó: a nemi hovatartozás, szexuális irányultság, életkor, nemzetiség, bőrszín, vallási vagy más meggyőződés. Ezeket a felsorolásokat általában egyéb helyzet kategóriával zárja a jogalkotó. Dolgozatomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy milyen jellemzők tartoznak ebbe a 'kosárba'. Első körben a témához kapcsolodó jogszabályokat dolgoztam fel, majd általánosságban megvizsgáltam a diszkriminációt, egyenlő bánásmódot. A jogeseteket az Egyenlő Bánásmód Hatóság gyakorlatából merítettem, így mielőtt kitértem az egyéb helyzethez kapcsolódó ügyekre, megvizsgáltam a Hatóság függetlenségét, jogköreit és feladatait. A jogesetek elemzését két részre bontottam, elsőként olyan ügyeket dolgoztam fel, amelyeknél nem teljesen egyértelmű, hogy a védett tulajdonság, amely miatt hátrányos megkülönböztetés érte a munkavállalót a felsorolt tulajdonságok közé vagy az egyéb helyzethez kapcsolódik. Ezután kitértem olyan helyzetekre, amelyek nem sorolhatóak egyetlen védett jellemzőhöz sem, de a Hatóság mégis jogsértést megállapító döntést hozott. A dolgozat zárásaként megpróbáltam egy minden fogalmi elemet tartalmazó definicíót adni az egyéb helyzetre, majd esetleges megoldásokat a diszkrimináció visszaszorítására a munka világában.