Szakdolgozatom témájául a Nádudvari Vadásztársaság területén folytatott intenzív fácántenyésztés vizsgálatát választottam, kiegészítve a Vadásztársaság területének bemutatásával, valamint a rajta élő természetes vadállomány ismertetésével. A vizsgálataimat 2001 és 2006 közötti időszakban végeztem. Ez időszak alatt a Vadásztársaság 36.500 darab fácánt vásárolt felnevelés és területre történő kibocsátás és vadásztatás céljából. Ezen mennyiség egy része 24.000 darab, 2001 és 2003 között, napos korban került lefogadásra. A felnevelésüket napos kortól négy hetes korig a NAGISZ Rt. pulykaágazata végezte, négy hetes korban kerültek át a Vadásztársaság középnevelőibe. Az itt végzett előnevelési technológiát is vizsgáltam és próbálom bemutatni a szakdolgozatomban. 2004-től a Vadásztársaság hat hetes előnevelt fácánt vásárolt és a fogadott mennyiséget is lecsökkentette olyan mértékben – részben a nehezedő gazdasági helyzetek miatt - , hogy 2004 és 2006 között mindösszesen 12.500 darab fácán érkezett utó és középnevelésre. 2004-ig a vásárlás időpontja minden évben a NAGISZ Rt-hez volt igazítva, így az első bérvadászatokig esetenként jelentős túltartás jelentkezett a maga plusz közvetlen és közvetett költségeivel. Ettől az évtől kezdve mérlegelésre került és már az első vadászatok időpontjához igazították a fácánok vásárlását. Ezen időszaktól én magam is részt vettem a gazdálkodásban, mint a Vadásztársaság agilisabb tagja, tehát szakdolgozatomban is ezek az évek szerepelnek önálló megfigyelésként. Míg az ezt megelőző három év adatai a vadgazdálkodási jelentésekből, a fővadász feljegyzéseiből és elbeszéléseiből, a hivatásos vadászok naplóiból és az egyes években vezetett gazdálkodási naplóból származik. A napos korban vásárolt csibék esetében a nevelés első négy hete zárt teremfűtéses módszerrel volt megoldva, ahol a fűtés hőlégbefúvós rendszerrel és elektromos műanyával történt. A fogadás előtt az épületet alaposan fertőtlenítették, kerek flunérlemezből 3,5 átmérőjű udvarokat alakítottak ki az egyes műanyák körül. Egy-egy ilyen udvarba 400 darab napos fácán került. A fogadási teremhőmérséklet 29 oC, míg a műanyák alatt 36 oC volt mérhető, amely a nevelés előrehaladtával folyamatosan csökkent. A madarak szétengedése 6-7 nap után történt meg attól függően, hogy nem tapasztaltak-e valamilyen betegséget az egyes udvarokban. A nevelés első négy hetében a madarak takarmányozása kizárólag fácán indító, majd fácánnevelő táppal történt. Négy hét után a fácánok átkerültek a középnevelőbe, amely 2 darab 0,5 ha alapterületű hálóval fedett terület, amelyet előzetesen előkészítettek a nevelésre. Ezek az udvarok minden évben a nevelés befejeztével fertőtlenítve vannak, majd felszántják őket. Tavasszal újabb fertőtlenítés, majd bevetik kukoricával, amelybe a fogadás előtt utakat vágnak, vagyis olyan módon feltárják, hogy a nevelés során felmerülő elhullás összeszedhető legyen. Az utakra etetővázakat raknak, amelyhez egy-egy itatóvályú tartozik, illetve a vázak alá önetetőket vezetnek, amelyekbe a takarmányozás történik. A középnevelőbe fogadást követő első héten a madarak csak gyógyszeres tápot kapnak. A gyógykezelés az esetleges légcsőféreg megelőzésére, illetve megszüntetésére szolgál. Az alkalmazott gyógyszer FLUBENDAZOL. A következő héttől kezdve a táp folyamatos csökkentése mellett az egyéb szemes termények arányának növelésével folytatódik a takarmányozás. Tizenöt hetes korra a tápot teljesen felváltják a szemes termények. A hosszú átállást a madarak megfelelő minősége igényli, illetve egyes betegségek elsődleges ellenszere is lehet. Ilyen betegség a kannibalizmus, amely ilyen tartási technológia mellett nagy veszélyt jelent az állományra. Ugyanezen betegség elkerülésének másik lehetősége a csőrkarikák és csőrzablák alkalmazása. Előbbi négy hetes utóbbi tizenkét hetesen kerül a madarak felső csőrkávájába, megakadályozva a csőr teljes záródását, így azt is, hogy egymásból ki tudják csípni a fejlődő tollakat. Hátrány, hogy a felhelyezése a madarak számára stresszt okoz, ami elhulláshoz vezethet, csak úgy mintha a fácán nem tanul meg vele enni. Ezek bemutatására elemeztem a karikázás utáni első hét, valamint a csőrzablázás utáni elhullást, amely során két elhullási csúcsot véltem felfedezni, amelyet a stressz és az éhezésből származó kondíció leromlás okozott. A vizsgált évek alatt az utónevelés és kihelyezés is megváltozott. Míg az első években két nevelőtér (Kisszeg, Sőrehát) került betelepítésre, amelyeket a vadászatokat megelőzően folyamatosan dúsítottak, addig 2004-től már csak a vadászatok előtt helyezték ki a fácánokat. Ezen utónevelőterek környékén vadföldeket, szárítkozó helyeket alakítottak ki, amelyeken számos etető és itató került elhelyezésre. A vadászatok is elsősorban ezen területek köré koncentrálódtak. Kétféle vadászati mód van alkalmazva a fácánok hasznosítására. Az első a keresővadászati mód, amikor a vadászok vonalban fejlődve hajtanak egy keskenyebb részt és az előttük felrepülő madarakat lövik. Ezen vadászatok alkalmával kerül terítékre a hasznosított madármennyiség közel egyharmada, de az elsődleges jelentősége abban van, hogy az elkóborolt fácánokat is le lehet így vadászni. Az ilyen módon eltöltött vadásznapok száma 11 ás 16 között változott a vizsgált időszakban. A másik mód a fácánok hajtóvadászata, mikor a puskásokra egy nem puskásokból álló hajtósor tereli a madarakat. Általában 4-6 ilyen vadásznapot rendeztek és a teríték kétharmada így került lelövésre. Az eredményes nevelés és kibocsátás egyik alapköve a ragadozó gazdálkodás, amelyet a területen folytatnak és amelynek lényege, hogy a fácánok csibenevelési időszakában olyan mértékben lecsökkentsék, hogy az ne veszélyeztesse a haszonállatok létét. Ez azonban csak átmenetileg jelent megoldást, mert a környező területeken ugyanez nincs elvégezve. Ennek ellenére a gazdálkodást eredményesnek ítéltem. A vásárolt csibéknek mintegy 81-85%-a éri meg a felnőtt, huszonegy hetes kort és kerül kibocsátásra. A kibocsátott mennyiség több mint 50%-át hozzák terítékre, kivételt képez a 2003-as év, amikor csak 35%-ot értek el. Szakdolgozatom végén elvégeztem egy fácántenyésztési év ökonómiai vizsgálatát, mely részletesen rávilágít a Vadásztársaság gazdasági működésére, amely egy sajátos agrárágazati formának is tekinthető.