Persze a szó eredeti értelmében vett hímzés még mindig a kézzel végzett díszítést jelenti. A gépesített hímzés elnevezése lett a műhímzés. Nyílván az ember szerepe ezen a területen nem szűnt meg teljesen, hiszen a gépet be kell kapcsolnia valakinek, illetve a gépnek 'meg kell mondani' hogy milyen mintát kell elkészítsen, melyet utána végtelenszer elő tud állítani.A szakdolgozat további fejezeteiben egyrészt megvizsgálunk néhány olyan problémát, amelyet egy-egy hímzés-szerkesztő programnak ismerni kell, másrészt megismerkedünk két ismert műhímző formátummal, a Tajima [7.] és a Brother [8.] cégek fájlformátumaival. A szakdolgozat végén pedig ismertetünk három kis programocskát. A három program szorosan összekapcsolódik. Az második és harmadik program egy-egy konverter. Az első a japán Tajima cég DST kiterjesztésű mintáit dolgozza fel, és előállít egy DST fájlból egy szöveges állományt, amely az adott fájlban lévő minta előállításához szükséges koordinátákat tartalmazza. A második program a Brother cég PES kiterjesztésű állományait dolgozza fel az előzőhöz hasonló módon. Az első kis programocska pedig egy virtuális hímző gép. A konverter programok által élőállított szöveges állományból dolgozva kirajzolja a képernyőre, hogy hogyan dolgozna egy műhímző gép (tulajdonképpen a mintát magát rajzolja a képernyőre). A virtuális műhímző gép természetesen más konverterek által előállított szöveges állományt is fel tud dolgozni. Azért esett a választásunk erre a két fájltípusra, mert egyrészt talán ezek a legismertebbek a világon, másrészt pedig ezeknek a kiterjesztéseknek a leírása publikus, érhető el bárki számára. Szerettem volna több fájltípust is bemutatni, de a műhímző cégek mereven elzárkóznak bármilyen információ kiadásától a fájlformátumaikkal kapcsolatban.