Szakdolgozatomban a Mn2+-ionok komplexképződését egy makromolekulás ligandummal vizsgáltam. Első lépésként kutatócsoportban előállítottuk a 35%-ban funkcionalizált karboximetilezett polietilén-iminnt (CM-PEI) és különböző NMR technikákkal vizsgáltuk és a 13C-NMR spektrum alapján meghatároztam a funkcionalizáltság fokát. A komplexképződési reakció vizsgálatára kisterű NMR technikát alkalmaztam, mert a longitudinális- (T1) és transzverzális (T2) relaxációs idők alapján következtetni tudtunk az oldatban lejátszódó folyamatokra. A mérések során megállapítottam, hogy a makromolekula az oldatban a pH-tól és koncentrációviszonyoktól függően különböző komplexeket képez a mangán(II)-ionokkal. A kapott eredményeket alapján modelleztük a komplexképződési folyamatokat és megállapítottuk, hogy háromféle, a pH-tól függő összetételű komplex feltételezése mellett a modell megfelelő és jól illeszthető. A kutatómunka során kapott eredmények alapján a Mn(II)-CMPEI komplex megfelelő alternatívája lehet a kereskedelmi forgalomban kapható kontrasztanyagoknak, de az in vivo alkalmazás előtt további kutatásokra van szükség, annak kiderítésére, hogy az emberi szervezetben található komponensek milyen hatással vannak a komplex stabilitására és a kinetikai inertségére.