Az ember az ideje egy meghatározó részét a munkahelyén tölti, mely jellemzően –munkahelytől és munkakörtől függően- 8 vagy 12 óra is lehet. A munkavállalókat a munkájuk során számos olyan hatás érheti– feszített munkatempó, megterhelő munka, túl kevés munka, túl sok munka, elismerés, illetve támogatás hiánya, nem egyértelmű utasítás, nem megfelelő munkakörülmények-, melynek nyomán stresszes állapotba kerülnek, aminek leggyakoribb tünetei az ingerültség, a lehangoltság, a fáradtság, a türelmetlenség, a bizonytalanság, a szorongás, a depresszió.A stressz nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági tényező is, ugyanis a stressz miatt kezelésre szoruló munkavállalók hiányzása komoly termeléskiesést okoz a munkáltatóknak, mely számszerűsíthető elmaradt hasznot jelent. A munkahelyi stressz „betagozódik a többi munkahelyi kockázat sorába, azonban megkülönbözteti az a jellegzetessége, hogy objektíve nem mérhető, hiszen mindig megmarad az az el nem hanyagolható jelentőséggel bíró szubjektív elem, hogy az adott mértékű stressz hogyan hat az adott munkavállalóra.”46 A stressz-tünetek megelőzésének, vagy a már meglévő tünetek kezelésének egyik leghatékonyabb eszköze a rekreációs tevékenységek rendszeres folytatása.