Jelen munkám célkitűzése az volt, hogy bebizonyítsam, a különböző búza lisztharmat ellenállósággal rendelkező búza fajták, biotikus stresszre adott válaszreakciója eltérő. Az védekezési mechanizmusban rendelkező fajták nemesítése hozzájárulhat a felhasznált kemikáliák mennyiségének csökkentéséhez. Kísérletemben a lisztharmat fertőzés hatását vizsgáltam a négy búza genotípus fotoszintetikus pigment (klorofill-a, klorofill-b, karotinoidok) tartalmára, a szuperoxid-dizmutáz (SOD) aktivitására és a lipidperoxidációra (LP) hét és 17 nappal a fertőzés után. A kísérleteket üvegházban állítottam be. A kísérletben használt búza fajták a következők voltak: GK Arató (GK Gabonakutató) – lisztharmat ellenállósága jó, Danubius (Istropol Solary a.s.) – lisztharmat ellenállósága jó, Lithium (KWS) – lisztharmat rezisztens, és Gabrio (Syngenta) – lisztharmat fogékony. A fertőzés utáni 7. napon, a kísérletben használt mindegyik búza fajtánál nem szignifikánsan, de növekedett a SOD aktivitása lisztharmat fertőzés hatására a kontroll, nem fertőzött növényekben mért SOD aktivitáshoz képest. 17 nappal a lisztharmat fertőzést követően, magasabb SOD aktivitást mértem mind a kontroll, mind a fertőzött növényekben, mind 7 nappal a fertőzés után. A lisztharmat rezisztens fajtánál 47%-kal, míg a lisztharmat fogékonynál megközelítőleg 20%-kal nőtt a SOD aktivitása a kontroll növényekhez viszonyítva. A lipidperoxidáció mértéke a rezisztens fajtában 42,8%-kal nőtt a fertőzést követő 17. napon, míg a fogékony fajtában nem volt változás a kontroll növényekhez viszonyítva. A lisztharmat rezisztens fajtában klorofill-a és klorofill-b mennyisége nem szignifikánsan nőtt, míg a karotinoidok mennyisége szignifikánsan, megközelítőleg 33%-kal csökkent lisztharmat fertőzés hatására a fertőzés után 17 nappal. A lisztharmat fogékony fajtában a klorofill-a mennyisége 31%-kal, a karotinoidok mennyisége 47,5%-kal szignifikánsan csökkent lisztharmat fertőzés hatására a kontroll növényekben mért értékekhez képest. Eredményeimből azt a következtetést vontam le, hogy a fertőzés után eltelt idő hatással van a szuperoxid-dizmutáz aktivitására, a lipidperoxidáció mértékére és a fotoszintetikus pigmentek mennyiségére. A gazdanövény pathogénnel szember mutatott rezisztenciája, vagy fogékonysága meghatározza a méregtelenítési folyamatokban szerepet játszó SOD aktivitását, valamint a lipidperoxidáció mértékét.