Az adatvédelem folyamatosan fejlődő terület, köszönhetően annak, hogy minden lépésünk nyomon követhető különböző eszközök által. E napjainkban kiemelt jelentőséggel bíró, globális téma fontos kérdéseket vet fel a munkaviszonyokban zajló adatkezelési tevékenységekre nézve is. Dolgozatom fő célkitűzése e kérdések megválaszolása, kitérve a manapság szinte mindenkit érintő GDPR rendeletben foglalt változásokra és annak munkajogra gyakorolt hatására. Ezen túlmenően fontos annak megválaszolása is, hogy mi történik abban az esetben, ha személyes adatainkhoz való jogunk sérelmet szenved? Többek között lehetőségünk van a polgári jogból ismert sérelemdíj iránti igényünk érvényesítésére, azonban e jogintézmény alkalmazási köre vitatott a munkajog területén, mely helyzet megoldásának kifejtése is szerepet kap munkám során. Kutatásom alatt a témához kapcsolódó jogszabályokat vettem górcső alá, amelyeket a bírói gyakorlatból vett példákkal igyekeztem alátámasztani. Ezek véleményem szerint alapul szolgálnak a megértéshez, így fontos az egyes ítéletekből levont következtetések elemzése is. Ki kell emelni a magyar jogban bekövetkezett és bekövetkezendő változásokat is, hiszen témám az aktualitásokra épül, így bemutatásra kerül az Igazságügyi Minisztérium Előterjesztése is, kiegészítve azt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság álláspontjával. Célom eléréséhez röviden szükséges áttekinteni az Emberi Jogok Európai Bíróságának munkáltatói ellenőrzésre vonatkozó döntéseit, hiszen a személyes adatok védelméhez való jogunk leggyakrabban e jogosultság gyakorlása során következhet be. Dolgozatom eredményeképpen arra a következtetésre jutottam, hogy a Rendelet igyekszik összefogó szabályozást adni az adatvédelem területén, amelynek a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokban is jelentős szerepe van. E cél eléréséhez felhatalmazza a tagállami jogalkotókat, hogy a Rendeletben foglaltaknak megfelelő vagy attól pontosabb szabályokat alkossanak. A magyar Előterjesztésben foglalt változások egyszerűbbé tehetik az adatkezelést, azonban ennek során a munkáltatóknak többletjogosultságokat biztosítanak, míg a munkavállalók számára nem, így sérülhet az arányosság elve. A jogalkotónak e téren is megfelelő védelmet kell biztosítania, melyet a sérelemdíj jogintézményével old meg. Véleményem szerint ennek alkalmazhatósága megvalósulhat a munkajog területén is, melynek során a jogalkalmazók – figyelemmel a munkajogi sajátosságokra – segítségül hívhatják a polgári jogban kimunkált elveket.