Az új Mt. hatálybalépésével új elemek jelentek meg, a Polgári perrendtartás is változott 2018. január 1.-vel, így a jogalkalmazás még néhány kérdésben bizonytalan állásponton van. A Kúria az ítélkezési gyakorlat kialakításában fontos szerepet játszik, folyamatosan adja ki a véleményeit segítségképp. A munkáltatói kárfelelősségről azt lehet összefoglalni, hogy nem változott jelentősen a korábbi Mt, szabályozásához képest, azonban a mentésülési kör bővült, a működési kört felváltotta az ellenőrzési kört, így enyhült a felelősség megállapításának szigora. Ennek az a magyarázata, hogy a bírói gyakorlat szerint a bírók nagyon széleskörűen állapították meg a munkáltató kártérítési felelősségét. A munkáltató felelőssége objektív, felelősségre tekintet nélküli, illetve a teljes mértékű, a teljes kárt köteles megtéríteni. Azonban a mentesülési körrel kapcsolatban meg lehet állapítani, hogy bár bővült, a munkáltatók viszont ritkán tudnak mentesülni, mivel bizonyítani nem tudják. A munkahelyi balesetekről kapcsolatban azt lehet leszögezni, hogy a munkabalesetek esetén a fokozott veszélyből eredő tevékenységből fakadó kártérítés szabályait szükséges alkalmazni, ez a szabály munkabalesetek esetén felülírja a munkáltató általános munkajogi felelősségét. A munkahelyi balesetek esetében több jogterület ütközik, amely további bizonytalanságokat vet fel a bírói gyakorlatban, azonban a jogalkalmazók mérlegelése fontos szerephez jut a több felelősségi, illetve kimentési szabály miatt. A bírói ítéletekből azt vehetjük észre, hogy jelentős részükben a munkavállalónak, vagyis a felperesnek adnak helyet, mivel a munkáltató nem tudja bizonyítani a kimentési feltételeket.