A dolgozatomat a történeti háttér bemutatásával, a változások, illetve a vagyon elleni bűncselekmények csoportosításával kezdem annak érdekében, hogy el tudjuk helyezni a lopás tényállását a rendszerben, illetve, hogy lássuk milyen változásokon ment keresztül a társadalmi „igényekhez igazodva”. Ennek a bűncselekménynek a megjelenése a kezdetektől nagyon sok feladatot ró a jogalkotókra, valamint a bűncselekmények ellen küzdő hatóságokra. Figyelembe véve azt a körülményt, hogy rendkívül nagy számban követnek el lopásokat az emberek, szerepet kap a megelőzés, az intézkedések foganatosítása, az elkövetői kör hatékony felderítése, felkutatása, valamint a vizsgálati munka, és nem utolsó sorban az ítélkezési gyakorlat. Megjegyzést érdemel, hogy a sértettek egy része nem tesz feljelentést a sérelmére elkövetett lopás miatt, melynek egyik oka az eltulajdonított dolog alacsony értéke (a rohanó életvitelt folytató sértettek a náluk jelentkező időhiány miatt nem kezdeményeznek eljárást), másik oka az elkövetői körtől való félelem, és további okként a hatóságba vetett csekély bizalmat jelölném meg (a sértetti elgondolások alapján úgysem lesz meg az eltulajdonított érték, vagy az elkövető). A téma feldolgozását a vizsgálati munka gyakorlati bemutatásával kívánom színesíteni szakmai szempontok figyelembevételével, illetve rövid statisztikai áttekintéssel szemléltetem az elkövetési és felderítési adatokat.