Szakdolgozatom témája, hogyan használják, egyáltalán hogyan viszonyulnak, egy a térségben lévő természetvédelmi tanösvényhez a pedagógusok, valamint milyen módon építik be a mindennapi nevelő munkáikba, a tanösvény nyújtotta lehetőségeket. A kíváncsiság vezérelt engem is, amikor szakdolgozatom témáját kiválasztottam, mert tudni akartam, hogy kistérségünk hat óvodájában, hét általános iskolájában, illetve három középiskolájában milyen sikerrel építették be a pedagógusok a természetvédelmet a környezeti nevelésük szerkezetébe. A családi nevelésen túlmenően meghatározónak ítélem meg az intézményi nevelést választott témakörömet illetően. Bízom abban, hogy az általam felkeresett óvodák és iskolák pedagógusai élnek a tanösvény nyújtotta lehetőségekkel, és a környezeti nevelésük kiemelkedő pillérének tekintik azt. Tudom, hogy a környezetvédelemre vonatkozó nevelési eljárások szerteágazóak, így én - a teljesség igényét mellőzve- középpontba a tanösvény jelentőségét, majd az élővilágon belül az állatvilág szerepét igyekeztem kiemelni. Dolgozatom első részében foglalkoztam a tanösvény óvodások és iskolások környezeti nevelésében betöltött feladatkörével. Úgy vélem, hogy egy természetvédelmi tanösvény bejárásával környezettudatos ismereteket közvetíthetünk, melyek terepi oktatás alkalmával jártassággá, majd kézséggé alakulnak. Fontosnak tartom, hogy az oktatás és nevelés összefonódása érdekében a gyerekek életkori sajátosságuknak megfelelő terepi munkát is végezhessenek, a természeti környezet károsítása nélkül. Alkalmas a tanösvény pedagógusok által irányított csoportos foglalkozások lebonyolítására is, mert a cselekvésen alapuló megismerési folyamat konkrét természeti értékfelismeréshez, azaz tudatos természetvédelemhez vezet. Ehhez nem elég a Földünket jelenleg benépesítők egyszerű természetszeretete, el kell juttatnunk őket olyan ismeretek birtoklásához, melyek segítségével a leselkedő veszélyeket észreveszik, a kialakult problémákat felismerik, és képesek lesznek a keletkező károkat- lehetőség szerint- helyreállítani. Szakdolgozatom második felében az állatvilág megfigyeléseinek tapasztalatait részletezem szintén a természetvédelmi nevelés lehetőségeinek tükrében. Hiszen tapasztalható nap mint nap, hogy a kisgyermekek körében mennyire népszerűek az állatok, az állatok életterét célzó kirándulások. Szinte nincs olyan kisgyermek, aki ne akarna otthonába egy kutyát, cicát, nyulat, madarat, hüllőfélét. Dolgozatommal szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy minél többen ismerjék meg a tanösvény biztosította lehetőségeket, minél többen bizonyosodjanak meg arról, hogy ez egy nagyszerű lehetőség a természetvédelmi ismeretszerzésre, a természeti tudatosság növelésére, a természet iránt érzett felelősség kialakítására, elsajátítására. Mindezek ismeretében a nevelési eljárások kombinációjával tudatos természetvédő nemzedékeket remélhetünk.