Tanulmányommal az a célom, hogy bemutassam az iszlám történelmi gazdagságát, toleranciáját, majd lassú átpolitizálását, értelmezésének állami irányítását, mely értelmezések a mai iszlám országok jogrendjének alapjai maradtak, még ha a 19. században egyes részek jelentős reformokon is mentek keresztül. Az iszlám egyes kiragadott tételei különösen 2011. szeptember 11-e óta információáradatként zúdulnak ránk. Mi az iszlám, mi az iszlámizmus? Honnan ered az iszlám? És honnan ered, egyáltalán volt e történelmi előzménye az átpolitizált iszlámnak? Mi az iszlám jog? Egységes jogrendszer, népcsoportok hagyománya, vagy vallása? Egyáltalán elválaszthatóak ezek a meghatározások az iszlám esetében? Munkámban ezekre a kérdésekre keresem a választ elsősorban az iszlám régió közjogtörténetéből a szuverenitás és identitás meghatározások eredetét, kettős természetét és a fogalmak tartalmi változásait vizsgálva. Ezek ismerete nélkül véleményem szerint nem érthető meg az iszlám jogrendszer működése, és a napjainkban aktuális iszlám vagy iszlámizmus problematikája sem. Tanulmányom első részében szeretnék eloszlatni néhány terminológiai zavart. Ezt követően az iszlám szuverenitás és identitás fogalmi meghatározásaival, kettős természetével foglalkozom az Oszmán Birodalom előtt (7–13. század) és a birodalom megalakulása után (1299–1923). Véleményem szerint az iszlám átpolitizálásának folyamata mélyen ebbe a korba nyúlik vissza. Az Oszmán Birodalom felbomlása után kialakult nemzetállamok korának fogalmi változásaira jelen tanulmányban már nem térek ki.