Ennek az időszaknak a megértéséhez azonban feltétlenül szükséges az előzmények ismerete. Ezért viszonylag röviden be kívánom mutatni, hogy a világháború milyen pusztítást okozott a könyvtár épületében, a könyvállományban, s nem utolsó sorban, a könyvtárban dolgozó emberek közül hányan tudták újra felvenni a munkát. Hogyan alakult a könyvtár vezetése, a régi garnitúrából kik váltak politikailag nem kívánatossá. Mennyi pénz állt rendelkezésre a háború okozta károk felszámolására, az állomány gyarapítására. Vagyis honnan, s hogyan lehetett építkezni azoknak, akik az 50-es években a Debreceni Egyetemi Könyvtárat az ország második nemzeti könyvtárává tették. Nemcsak a könyvtár iránt voltak elkötelezettek, hanem egyúttal kutatók és tudósok is voltak, akik Kovács Máté vezetésével rangos szellemi műhelyt alakítottak ki az Egyetemi Könyvtárban. Ezzel az egyetem vezetésének tiszteletét is kivívták, s egyúttal országos ismertségre és elismertségre tettek szert. Be kívánom mutatni, azt a tudós könyvtárigazgatót, akinek elévülhetetlen érdemei közé tartozik mindez, s aki karizmatikus egyéniségével meg tudta nyerni a könyvtár ügyének nemcsak a munkatársait, az egyetemi vezetőket, hanem az akkori magyar közélet több vezetőjét, s így nemcsak erkölcsi, de anyagi támogatást is kapott a könyvtár. Ezért dolgozatomban azokat az alapvető forrásokat is feldolgoztam, amelyek Kovács Máté munkásságával foglalkoznak, illetve Kovács Máténak ebben az időszakban született írásaira és a debreceni egyetemi könyvtár kézirattárában lévő Kovács Máté hagyatékra támaszkodtam. A könyvtár történetének feldolgozása során elsősorban az egyetemi könyvtár éves jelentéseit használtam fel, de találtam összefüggő statisztikai adatot, amely 1952-ig mutatja be a könyvtár fejlődését. 1952-től pedig az Egyetemi Könyvtár Évkönyve, amely ettől kezdve évente megjelent, képezte a kutatásom alapját. Az egyetem történetét tárgyaló alábbi művekben is találtam értékes információt az egyetem történetével kapcsolatban: Debrecen története öt kötetben 5. kötet: Tanulmányok Debrecen 1944 utáni történetéből, Némedi Lajos: A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem 75 éve. A dolgozatomhoz szükséges eredeti forrásanyagokat a Debreceni Egyetemi Könyvtár kézirattárában (DENK Irattár) tanulmányoztam.