A tervezés során figyelembevett korábbi módszerek-megoldások alkalmazhatók ugyan minden autópálya szakaszra, ugyanakkor a vad autópálya érintkezés kizárólag átjáróval és kerítéssel választható el, mely átjárók használtsága az előbbiekben leírt felülső felüljáró esetén használtsága egyértelműen bizonyítható, (18., 20., 25., 27. ábra) míg más típusoknál részlegesen. A vizsgált időszak tapasztalatai, közel egy év, azt mutatják, hogy a vad mozgásiránya egy élőhelyet átvágó autópálya esetén változik ugyan, de továbbra is a megszokott irányokba mutat, ezért a pálya védművei, kerítései (7. ábra) és ezen műtárgyai mozgási nyomásnak kell hogy ellenálljon, ill. levezesse az ilyen irányú nyomást.

A vizsgálatom időszaka alatt tapasztalt változások és konkrét átjárások, vadváltások nem elegendőek annak eldöntésére, megállapítására, hogy egyértelműen kijelentsük a vad csak bizonyos építményeken (átjárókon) keresztül közlekedik, és ezek a jó megoldások. További vizsgálatok szükségesek új módszerekkel, akár éjszakai megfigyelésekkel (fotocellákkal), pontos számadatok elérése céljából, hogy ezen eredmények teljesen egyértelművé tegyék mely módszerek alkalmasak és melyek alkalmatlanok a vad mozgásváltozásának levezetésére.

Ezen módszereket egyetemi vizsgálatok, kutatások egyes monitoring célvizsgálatok (esetlegesen pályázatok útján segített vizsgálatok), egyértelműen bizonyíthatják ezért fontosnak tartanám, ezen új vizsgálatok alkalmazásával a majdani megépítésre kerülő autópályáknál a kapott eredményeket figyelembe venni.