A dolgozat az alkotmánybíráskodás mibenlétével kezdődik. Kifejtésre kerül a hatalmi ágak és az alkotmánybíróságok kapcsolata és szó esik az alkotmánybírósági modellekről is. Központi szerepet kap a magyar Alkotmánybíróság működése és hatáskörei, itt szó esik a rendszerváltáskori és a jelenkori berendezkedésről. Szervezeti szempontból kifejtem az Alkotmánybíró jogállását, vagy éppen részletezem a teljes-és a tanácsülést. Bemutatásra kerül az előzetes normakontroll, az utólagos normakontroll, az alkotmányjogi panasz. Az actio popularis megszűnése és a valódi alkotmányjogi panasz lényeges szerepet kapnak a munkában.