Az alternatív vitarendezési eljárások célja a jogvita feloldása, rendezése. A békéltető testület hatáskörébe a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. A békéltetés alapvető funkciója a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyezség létrehozásának megkísérlése, létrejöttének elősegítése. Ennek sikertelensége esetén a békéltető testület döntést hoz, a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében. Amennyiben a békéltető testületi eljárásban a felek egyezségét vagy a vállalkozást kötelező határozatot a vállalkozás önként nem teljesíti a megszabott határidőn belül, úgy a fogyasztó az Fgytv. 36. §-ának (3) bekezdése, illetőleg a Vht. 23/A. §-ának (1) bekezdése alapján kérheti az egyezségben és a határozatban foglaltak bírósági végrehajtását. A Vht. tárgyi hatálya nemcsak a polgári bíróságok kötelezést tartalmazó határozataira terjed ki, hanem számos, az igazságszolgáltatáson kívül működő szerv és szervezet határozatának, vagy az előttük kötött egyezségnek a végrehajtására is. Ily módon a békéltető testület kötelezést tartalmazó határozatához vagy a határozattal jóváhagyott egyezséghez is kapcsolódik az állami kikényszeríthetőség lehetősége. A határozatok és egyezségek alapján végrehajtható okiratot lehet kiállítani. Ezzel bírósági végrehajtási nemperes eljárás indul, amelyben önálló bírósági végrehajtó foganatosítja a békéltető testületi határozat vagy jóváhagyott egyezség végrehajtását. Dolgozatomban be kívánom mutatni, hogy a békéltető testület eljárásának választása esetén a fogyasztó a vállalkozással szembeni igényérvényesítése során milyen módon juthat államilag kikényszeríthető határozathoz, ezek a határozatok milyen eljárási szabályok mentén születnek, milyen tartalmi követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy végrehajthatók legyenek, illetőleg hogyan történik ezen határozatokban foglalt követelés végrehajtásának az elrendelése.