A mai fejlett, információs társadalomban már elképzelhetetlen lenne a fogyasztók számára, hogy internet, mobiltelefon, vagy televízió nélkül létezzenek. Az információ, hírek áramlása a 21. században hihetetlen gyorsaságnak örvend, melyhez az állampolgárok hozzá vannak szokva. Háztartásuk részeként aposztrofálják a mobiltelefon, internet és televíziós szolgáltatásokat és az ezzel kapcsolatos szerződésket megkötését. Fenti „termékekhez” az átlagfogyasztó, vagy nem tudatos fogyasztó minél hamarabb és még ennél is kedvezőbb áron kíván hozzájutni, mely vágy olykor-olykor ítélőképességét is elhomályosítja. Ezen igényt a szolgáltatók igyekeznek kielégíteni. A szolgáltatók azonban pont ezen fogyasztói elvárást helyezik háttérbe saját fejlődésük és gazdasági gyarapodásuk végett, amikor üzletszabályzatukat, „kínálatukat”, a fogyasztó figyelmetlenségét, tájékozatlanságát kihasználva, végső soron azok hátrányára állapítják meg. A fenti gondolatmenet alapján jelen dolgozat arra keresi a választ, hogy a fogyasztóvédelem és a hírközlési jog – azon belül is az elektronikus hírközlési jog – miként kapcsolódik egymáshoz, a jogalkotó milyen eszközökkel próbálja és próbálta védeni a fogyasztókat, hogy próbál egyensúlyt teremteni azon, kiegyensúlyozatlan viszonyban, amely a szolgáltató és a fogyasztó között fennáll. Látni fogjuk, hogy milyen jogokkal vértezték fel a fogyasztókat és milyen kötelezettségeket ró a szolgáltatókra a jelenleg hatályos jogszabályok. Vizsgáltam, hogy az állam milyen intézményi keretet adott a fenti jogok védelme tekintetében, valamint melyek azok az állami- és egyéb szervek, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a fogyasztói jogok és érdekek érvényre juthassanak. Bemutatásra kerül, hogy a közel 10 éve létrehozott Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság milyen eljárásrend alapján védi a fogyasztók, előfizetők, felhasználók jogait és érdekeit, karöltve egyéb intézményekkel, valamint az égisze alatt működő Média-és Hírközlési Biztossal. Dolgozatom zárásaként betekintést nyújtok a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által vizsgált néhány konkrét hírközlési szolgáltatással összefüggő kérdésbe.