Szakdolgozatomban a fogyatékkal élőkkel szembeni előítéletet vizsgálom, melynek során a korábbi kutatások szempontjából megfigyelt elméleteket és eredményeket foglalom össze. A fogyatékkal élők megbélyegzésére irányuló kutatásokat integrálom a sztereotípiákra és az előítéletekre vonatkozó elméletekhez, hogy áttekintést nyújthassak a témakör kérdéseiről. Ezen szempontok alapján szakdolgozatom első felében a fogyatékosság, sztereotípia, előítélet és stigma fogalmak összekapcsolásáról és elméleti hátterük tisztázásáról van szó, valamint ismertetem a fogyatékkal élők helyzetét a mai társadalomban, majd a második részében saját kutatásom mutatom be, illetve összevetem azt más hazai és külföldi kutatásokkal egyaránt. Kutatásom során a gyógypedagógusok véleményére voltam kíváncsi arról, hogy ők mit tapasztalnak abból az előítéletből, mely a fogyatékkal élők felé irányul. A fogyatékossággal kapcsolatos negatív attitűdök és percepciók elsődleges oka a fogyatékossággal élő emberek jelenlétének és integrációjának hiánya a társadalomban. Ez a fogyatékkal élők marginalizálódásához, valamint tudatlansághoz és ezáltal félelemhez vezethet. Több kutatás eredménye is megerősíti, hogy a diszkrimináció és a kirekesztés a félelemben és a sztereotípiákban gyökeredzik, melyet a személyes kapcsolat hiánya csak tovább fokoz. Kutatási eredményeim megerősítik a korábbi vizsgálatok következtetéseit: a megbélyegzés kezelésére irányuló erőfeszítéseknek olyan módszerek kombinációját kell alkalmazniuk, amelyek foglalkoznak a stigmatizálás különböző elemeivel, az információs, és a viselkedésben és attitűdökben megnyilvánuló problémákkal.