Dolgozatom első részében az alternatív vitarendezés fogalmának meghatározása után az alternatív vitarendezés Magyarországon elérhető alapvető típusaira térek rá, röviden szólva a közvetítésről, a választottbíráskodásról, a bélkéltető testületi eljárásról, ezt követően ismertetem az alternatív vitarendezés európai szabályozásának előzményeit, külön kitérek a 2013/11/EU Irányelvre és az 524/2013/EU Rendeletre. Dolgozatom fő részében az alternatív vitarendezés fogyasztói jogvitákban történő hazai szabályozásának kialakulását, annak keretrendszerét taglalom, bemutatva az egyes alternatív vitarendezési fórumokat, majd részletesen foglalkozom a megyei kamarák által működtetett békéltető testületek eljárásával, kitérek arra, hogy milyen jogszabályváltozáson ment keresztül az elmúlt 20 évben a jogintézmény, ismertetek néhány, a békéltető testületi eljárásokkal kapcsolatos bírósági döntést, részletezem 2014 évtől kezdődően 2018 évvel bezárólag a békéltető testületek számadatait, majd dolgozatom befejező részében arra a kérdésre adok választ, hogy hatékony, működőképes-e a megyei kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testületek eljárása, a békéltető testületi eljárás valódi alternatívája-e a fogyasztói jogviták érvényesítésnek és rendezésének, avagy sem?