A munkajogi kártérítési rendszer talán az egyik legfigyelemre méltóbb része hazai munkajogunknak. A mai felgyorsult világban, ahol a nagy gazdasági erővel rendelkező vállalatok szerepe még inkább előtérbe helyeződött, igen fontos kérdést vet fel a munkavállalók jogainak védelme. A munkavállaló munkaviszonyban betöltött helyzetéből láthatjuk, hogy sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben van, mint munkaadója. Annak érdekében, hogy ezen kiszolgáltatott helyzet ne adjon okot a visszaélésekre, igen fontos a munkáltatói kártérítési felelősség szabályozása. Ezért is találtam megfelelőnek ezen témakör dolgozatban történő bemutatását. Annak érdekében, hogy megértsük hogyan működik a munkajogi kártérítési felelősség, előszőr is szükségesnek tartottam a Polgári Törvénykönyvünkben lefektetett általános kártérítési felelősség megismerését. Ezt követően a munkáltatói kártérítési felelősség XIX. századi fejlődésének rövid, vázlatos bemutatásával folytatom, ahol megjelennek nem csak a munkavállalói védelem első csírái, hanem magának a munkaviszony szabályozásnak szintén. A munkáltatói kárfelelősség megértéséhez szükségesnek tartottam az 1992-es Mt. rendszerének és elveinek bemutatását. Ezáltal látva a különbséget a hatályos 2012. évi I törvényhez képest, a kárfelelősség fennállási feltételeivel valamint a kimentés lehetőségeit elemeztem. Fontosnak véltem munkáltató által megtérítendő károk körének bemutatását. Ide sorolhatók a munkaviszonnyal összefüggő, vagy azon kívül elmaradt jövedelmek, a dologi kár és költségek, valamint a hozzátartozók kára. A dolgozat hátralevő részében esetjogi szempontból vizsgáltam néhány esetet.. Itt röviden olyan eseteket jellemeztem, mint például a munkáltató a munkavállaló munkahelyre bevitt dolgaiban való felelőssége, illetve a jogellenes munkaviszony megszűntetés és a munkavállaló egészségi állapotában bekövetkezett károk. Itt igyekeztem az aktuális KMK. véleményekre helyezni a hangsúlyt, valamint olyan ítéletekre, amelyek teljes mértékben kifejezik ezen kártérítési ügyek érdekességeit, illetve nagy részben elősegítik a munkajogi szabályok helyes értelmezési gyakorlatának kialakulását.