Szakdolgozatomban a strasbourgi Bíróság esetjogát vizsgálom az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikkének (véleménynyilvánítás szabadsága) tekintetében. Ugyanis véleményem szerint a mai modern társadalmakban jelentős szerepet játszik a sajtó, a média az információk, vélemények, hírek kialakításában és közlésében. A véleménynyilvánítás szabadságának jogi megalapozását és a vélemény fogalmának meghatározását követően e szabadságjog különböző részterületeit és azok korlátozhatóságát mutatom be a strasbourgi Bíróság egyes kiemelkedő ítéletein keresztül. Így például szólásszabadság a politikai kijelentések kapcsán (Lingens Ügy), a művészet és irodalom területén (Handyside ügy), üzleti és reklámtevékenység (Barthold v. Germany ügy) tekintetében, megvizsgálom a sajtószabadság körében hozott ítéleteket (pl.: Sunday Times ügy). A 10. cikkhez kapcsolódóan a tömegkommunikációs engedélyezési rendszerekre vonatkozó bírósági állásfoglalást is ismertetem a Groppera Rádió v. Svájc ügy tanulmányozásával. Kitérek az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került magyar ügy, a Rekvényi László kontra Magyarország ügy körülményeinek az ismertetésére is, valamint egy jelenleg új keletű, magyar vontakozású, a Vörös csillag ügy állását is nyomon követem. Végül láthatjuk, hogy a strasbourgi Bíróság egy-egy eseti döntésével új távlatokat nyit meg a véleménynyilvánítás megítélésében (Hashman és Harrup ügy). Megvizsgálva a 10. cikket és a hozzá kapcsolódó bírói esetjogot megállapítom, hogy egy igen széleskörű, terjedelmes tartalommal rendelkező jogról van szó. Tehát tanulmányozva a fent leírt területeit a véleményszabadságnak elmondható, hogy e szabadságának biztosítása a demokratikus társadalmakban alapvető követelmény, korlátozhatósága is csak igen szűk körben megengedhető, melyet az államok nemzeti hatóságai mellett a strasbourgi szervek is hatékonyan védelmükben részesítenek.