Napjaink táplálkozásában mind nagyobb jelentőségű a pulykahús. A modern fajták táplálóanyag-szükséglete csak egészséges és nagy energiakoncentrációjú takarmányokkal történhet. Az ilyen minőség előállításának feltétele — többek között — a hatékony hőkezelés, aminek mind a gyártástechnológia, mind a biológiai hatékonyság szempontjából szerepe van. A takarmányok hőkezelése, különböző célok érdekében, valószínűleg már több száz éves gyakorlat. Az előnyökön kívül, helytelen technológia esetén, a túlzott kezelésből hátrányok (pl. a táplálóanyagok hőkárosodása) származhat. A negyvenes-ötvenes években kezdett elterjedni a takarmányok granulálása, egyben, mint hőkezelési eljárás is, aminek sok előnyös hatása ismert. A 1970-80-as években megjelentek a takarmánygyártási technológiába beépített, különböző mértékben automatizált, hőkezelési eljárások. Ezek célja többféle lehet, így a keményítő-feltárás, de leggyakrabban az antinutritív anyagok hatásának, és káros mikroorganizmusok számának csökkentése. Nem volt gyakorlat (a takarmányiparban bizonyosan nem) a hőkezelési technológiák kombinációja, vagyis az egyik eljárás alkalmazása a másik hatékonyságának növelése érdekében, éppen ezért ezt vizsgálja a disszertáció az expandálás+granulálás esetében. A hőkezelési technológiáknak kettős hatásuk van, az egyik a takarmánygyártásban, a másik az állatitermék előállításában realizálható. A disszertációban bemutatott munka mindkét hatást vizsgálja. Egyrészt a keverőüzemben megállapítja az expandálás (granulálás) technikai paramétereit (takarmánygyártás-technológiaimérések), másrészt bemutatja a különböző takarmányok fizikai-, kémiai-, és mikrobiológiai analízisét, vizsgálja eltarthatóságukat, post mortem megállapítja a hőkezelt takarmányok hatását a béltartalom viszkozitására. Az elkészült takarmányokkal egy pulykaanyagcsere és két pulykahizlalási kísérlet beállítására került sor. A mérési és kísérleti eredmények felhasználásával, egy nem teljes körű gazdaságossági modellszámítás becsüli meg a technológia alkalmazásának várható előnyeit. A technológia vizsgálatára és a kísérletekben etetett takarmányok legyártására a Gallicoop Zrt. Tamix Takarmánykeverő Üzemében (Szarvas) került sor. Az expandálást KAHL OE.23 típusú, 23 cm belső átmérőjű, a granulálást Gránit 90 készülékkel végezték. Igény szerint, zsírt (és/vagy olajat) valamint hőérzékeny enzimeket és vitaminokat, a granulátum hűtő után beépített KAHL Rotospray-vel tudnak adagolni. A disszertációban, az állatkísérletekhez pulykák részére összeállított 12 takarmány gyártásáról gyűjtött adatok találhatók meg. Ezekből kitűnik, hogy rendkívül gyorsan lejátszódó folyamatokról van szó, hiszen a kondicionálóban a tartózkodási idő 10 másodperc, az expanderben 5, és a granulálóban is csak 5 másodperc. Itt, továbbá az expandálóból való kilépéskor bekövetkező nyomáskülönbség hatására létrejövő szét”robbanás”-kor, történnek meg azok a folyamatok, melyek hatására megváltozik a takarmányok bizonyos anyagainak átstruktúrálódása, kedvező vagy kedvezőtlen változása. A pulykákkal beállított anyagcsere kísérlet alapján, a nyersfehérje emészthetőségében különbség nem állapítható meg, megerősítve azt a várakozást, hogy az alkalmazott technológia nem károsítja a takarmányfehérjéket. A nyerszsír emészthetőségében, a csak expandálás vagy a csak granulálás hatására nem alakult ki különbség, az expandálás+granulálás viszont szignifikánsan javította azt. A keményítő emészthetőség változásában hasonló tendencia volt megállapítható. A takarmány 0 nitrogén retencióra korrigált látszólagos metabolizálható energia (AMEn) tartalmában viszonylag kicsi, de szignifikáns különbség alakult ki, az expandálás+granulálás hatására. A pulykahizlalás eredményeit összefoglalva, a legjobb mutatókat (jóllehet nem szignifikánsan) az expandált+granulált búza alapú takarmányt fogyasztó kezelés madarai mutatják: a legnagyobb záró súlyt, és napi átlagos súlygyarapodást érték el, valamint legjobb volt a takarmányértékesítésük is, mégpedig egy elég magas átlagos takarmány-felvételi szinten. A második kísérletben szintén egymáshoz közel álló eredmények születtek, a különbségek azonban szignifikánsak, mind a súlygyarapodásban, mind pedig a takarmányértékesítésben. Az etetési kísérletek eredménye alig különbözik a szakirodalomban találhatóktól, jóllehet pulykahizlalási kísérletről alig találni beszámolót. De az általában a szerzők véleménye, hogy az egyéb előnyök (gyártási könnyebbségek, mikrobiológiai állapot javulása) miatt mégis érdemes a pulykatakarmányokat előbb expandálni és utána granulálni. Az elvégzett nem teljes körű, tájékoztató jellegű gazdaságossági értékelések eredményei indokolják azt, hogy a teljes technológiai folyamatra (gyártás, pulykahizlalás) kiterjedő átfogó gazdaságossági elemzés készüljön. Oka, hogy a gyártási technológiában számtalan kölcsönhatás, fizikaiak, kémiaiak és/vagy biológiai létezik, melyeknek kihatása lehet a közvetlen gyártási költségekre, az állatitermék előállításának költségeire, de mindösszesen a termelési integráció egészének gazdaságosságára, és mert ezeket az összefüggéseket a jelen disszertáció nem vizsgálta. A kísérletek valamennyi vizsgálatát tekintve az expandálás+granulálás technológiája eredményesebbnek tekinthető, mint a csak granulálás, mégpedig elsősorban a takarmánygyártási előnyök miatt. Ez kiterjed a fajlagos kapacitásnövekedésre (alapvető a granuláló gépek 1,5–2 t/h teljesítmény növekedése), a munkaszervezési előnyökre és az ezeknek köszönhető költségcsökkenésre egyaránt. Mindezeket még meg is erősíti az eltarthatóságban és a mikrobiológiai állapot javulásában, valamint az állatok takarmányozásában elérhető, egy madárra nézve viszonylag kicsi, de az integráció szintjén becsülve már százmillió forintos nagyságrendű termelés- és költséghatékonyság javulás.

Turkey meat has a more and more importance in our present nourishment. The modern strains of turkey may be fed only with healthy high-energy concentration diets. Feeds of such a quality should be produced — among other things — by efficient heat processing that is very important concerning the production technology and biological efficiency. The heat-treatment of feeds for different purposes has been a common practice probably for several hundred years. Heat processing has a lot of advantages, but in case of incorrect technology the overheating may badly influence the feed quality (e.g. heat damage of nutrients). The pelleting of feeds — as a heat-treatment with several advantages — started to become a widespread processing in the (nineteen) forties and fifties. In the seventies and eighties heat-processing on different automation levels were introduced into the compound feed production technologies. They might be applied for several purposes, e.g. for transformations of starch, or for reducing the effect of the anti-nutritive substances, or for decreasing the number of the microorganisms. The combination of the heat-treating technologies, i.e. to apply a processing in order to enhance the efficiency of an other processing, was not a common practice thus that is analyzed in this thesis for the case of expansion and pelleting. The heat-processing technologies have two effects: one might be realized in the compound feed production and the other in the animal feeding. Both of these effects are investigated in this thesis. On the one hand the technical parameters (technological measurings during the feed processing) of the expansion (pelleting) are being established, on the other hand the physical, chemical and microbiological analyses of the different diets, the shelf life tests and the post mortem investigation of the effect of the heat-processed feeds on the viscosity of the chymus are explained. Using the feeds processed, the nutrients digestibility was studied and two turkey growing-finishing experiments were carried out (for testing the effectivity of production). Using the measuring and experimental results the expectable advantages upon application of the processing technology are being estimated by a non-full-scale economic efficiency model calculation. The technology related tests and the production of the feeds were performed in the TAMIX Feed Mill of GALLICOOP Pltd. (Szarvas). The expansion was performed on a KAHL OE.23, gauge 23 cm type equipment and the pelleting on a Gránit 90 type equipment. According to requirement fat (and/or oil), heat sensitive enzymes and vitamins could have been added with the KAHL Rotospray being installed after the pellet cooler. In this thesis data about the production of 12 turkey diets, produced for the animal experiments, are being collected. These data are highlighting what a fast processes they are: the dwelling period is 10 seconds in the conditioner, 5 seconds in the expander and also only 5 seconds in the pelletizer. Here, and also when the feed is exiting from the expander – due to the „explosion” caused by the generated pressure difference – processes take place whereby some substances within the compound feed are restructured – such changes being both advantageous and disadvantageous. According to the digestibility tests performed by turkeys, no difference could be established regarding the crude protein digestibility. That confirms the expectation that the applied heat-processing technology will not damage the feed proteins. Regarding the crude fat digestibility there was no difference between the expansion-only and pelleting-only technologies, but the expansion+pelleting has improved this significantly. Regarding the change of starch digestibility, similar relations and tendencies have been established. The expansion+pelleting generated a relatively small but significant difference in the apparent metabolisable energy content (AMEn) — that is corrected to 0 nitrogen retention — of the tested diet. During the turkey growing experiment the best results were achieved by the birds fed with the expanded+pelleted wheat based diets: these birds had the heaviest finished live weight, average daily gain of body weight, and the best feed conversion rates on a rather high level of feed intake. Similar values resulted also in the second experiment, but the differences were significant both for the body weight gain and for the feed conversion rate. The results of the growing-fishing experiments differed very slightly from the data available in the special literature, although turkey-growing test related reports were difficult to find. According to the general opinion of the author, the turkey diets should be first expanded and after that pelleted, because of some advantageous reasons (easier production, improved microbiological status). The results of the performed small-scale informative economical evaluations are indicating the need for a comprehensive economical analysis on the full technological processes, because there are several interactions (physical, chemical and/or biological) within the processing technology, that might influence the direct production costs, the production costs of the live birds and the overall economical efficiency of the producing integration which is not investigated within the scope of this thesis. Considering the entire test results of the experiments the expansion+pelleting might be regarded as more efficient than the pelleting-only, especially because of the advantages in the compound feed production. Some of these advantages are the capacity increase (1.5–2 t/h capacity increase of the standard pelleting machines), easier work organization and the related cost savings. Underlining these, the longer shelf life, the improvement of the microbiological status and the improvement of the production costs efficency — even though for a single bird this is a rather small value, but on the full integration scale would total several hundred million HUF in cost savings — meaning further advantages.