A vadászat és a vadgazdálkodás szabályozásának magyar rendszere

Dátum
2007-11-20T13:32:41Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A vadászat egyidős az emberiséggel, az emberi történelem kezdetén a létfenntartás eszköze volt a gyűjtögetés mellett. Ugyanakkor fontos szerepe volt az emberré válás folyamatában a vadászattal kapcsolatos eszközhasználat megjelenése, a vad elejtése érdekében szükséges emberek közötti együttműködés, kommunikáció révén. Az állattenyésztés és a növénytermelés megjelenésével a vadászat elvesztette korábbi létfenntartó szerepét, funkciója megváltozott. Megjelent mint a kiváltságosok joga, a földesúri vagy uralkodói vadászatok révén, illetve békeidőben a katonák harci edzettségét fenntartó vadászat formájában. A XX. században a vadászat szerepe újra átalakult, így napjainkban már egy többcélú tevékenység. Egyrészt a vadászat mint sport, hobbi, a szabadidő eltöltése a természetben. Emellett a vadászat része a társasági, baráti, üzleti kapcsolatok fenntartásának. Kialakult az úgynevezett „vadásztársadalom”, a vadászó emberek közössége, amely jelenleg Magyarországon 50 ezer fő körüli. A vadászatnak ugyanakkor van egy fontos gazdasági üzleti oldala is. A Vadgazdálkodási Adattár számai szerint a 2005–06-os vadászati évben országos összesítésben az ágazatban közel 14,5 milliárd Ft bevétel keletkezett, amely a kiadások levonása után több, mint 445 millió Ft nyereséget mutat. Így a vadászatot lehet úgy is tekinteni, mint egy gazdasági ágazatot, ahol a vadat mint természetesen megújuló erőforrást a saját javára hasznosítja az ember. De a vad speciális helyzetéből következik, hogy ezt a megújuló erőforrást mértékletesen, bölcsen kell az embernek hasznosítania, így napjaink új jelszavává az ún. fenntartó vadászat vált. A vadászatot emellett ma már a természetvédelem egyik eszközének is tekintik, ahol állományszabályozással meg lehet védeni a természetet a vad túlszaporodásával előálló károktól, vagy ugyanígy eszköze az esetleges járványok, betegségek megakadályozásának. Emellett a vadászat a vadbiológia révén elősegíti a tudományos megismerést is. A vadászathoz természetesen szükség van vadra, amely napjainkban már nem a természet ajándéka. Mivel a modern, urbanizált társadalmakban egyre jobban visszaszorulnak az életterei, így mára már tudatos, tervezett, szakszerű tevékenység szükséges a vadállomány fenntartásához, ami a vadgazdálkodás. Ezenkívül figyelembe kell azt is venni, hogy a vad a természet része, így fennmaradása elengedhetetlen a biodiverzitás fenntartásához. Emiatt szükséges a vadnak mint természeti értéknek és az életterének a védelme. Ezekhez a sokoldalú és sokcélú tevékenységekhez természetesen megfelelő jogi szabályozás is szükséges. Amely képes a többféle érdekek közötti egyensúlyt megteremteni, a belőlük adódó konfliktusokat kezelni, illetve a vadászatnak és a vadgazdálkodásnak a fejlődési lehetőségeit biztosítani. Leginkább ezek a sokszor ellentétes érdekek összhangba hozásának a szabályozása keltette fel az érdeklődésemet a téma iránt és választottam szakdolgozati témának. A dolgozat megírása során a jelenlegi jogi szabályozást próbáltam meg rendszerbe foglalni leírással. Ehhez a hatályos jogszabályokat, a hozzá kapcsolódó szakirodalmat és a témában megjelent cikkeket használtam fel. Ugyanakkor foglalkoztam a magyar vadászati jog történetével és az európai szabályozással, röviden összehasonlítva a magyar és a nyugat-európai szabályozást. Az elemzés szempontja a normák megfelelősége volt a korszerű vadászatnak és vadgazdálkodásnak, illetve a természetvédelmi érdekeknek.

Leírás
Kulcsszavak
a magyar vadászati jog
Forrás