Dolgozatom célja a munkahelyi adatkezelés változásainak közérthető bemutatása a jelenlegi szak-és jogirodalom, joggyakorlat alapján, melynek során a járványhelyzet miatt kialakult adatkezelésre is utalok.

A magyarországi munkáltatók, munkavállalók, jogalkotók és jogalkalmazók előtt ismert tény, hogy 2018. május 25. napjától az Európai Unió valamennyi tagállamában alkalmazni kell az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletet, amely a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (angolul: General Data Protection Regulation, a továbbiakban: GDPR, általános adatvédelmi rendelet) rendelkezik.

A GDPR – t általános jellegére tekintettel valamennyi Magyarországon működő munkáltatónak, mint adatkezelőnek alkalmaznia kell, amikor munkavállalók személyes adatait kezeli. A munkáltatótól általánosságban elvárható, hogy a munkavállalók személyes adatainak a foglalkoztatással összefüggő kezelése során biztosítsa a jogok és szabadságok, a munkavállalók személyes adatainak védelmét. E védelem biztosítása érdekében a technológia jelenlegi fejlettségének és fejlődésének megfelelő szabályozási, informatikai környezetet szükséges kialakítani. Elmondható, a munkavállaló nem csak fizikálisan hagy nyomot a munkahelyen, hanem a munkaviszony keletkezése, fennállása, de annak megszűnése után is, „mint adat” jelen van és jelen marad a munkáltatónál. A GDPR hatályba lépésével felértékelődött a munkahelyi adatvédelem, adatkezelés szerepe és jelentősége.
Mint adatvédelmi tisztviselő törekedtem közérthetően összefoglalni és bemutatni az európai uniós és a hazai szabályokat, bízva abban, hogy e terület jelentősége és fontossága továbbra is fennmarad.