A dolgozat általános, átfogó jelleggel hasonlítja össze a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés büntetőjogi és a munkáltató kártérítési felelősségének munkajogi tényállásait, amelyeket a munkavédelem területén kapcsol össze. Párhuzamokat vonva veti össze a két jogterület elméleti jellemzőit a történeti kialakulás, a tényállások, azok szereplői, tárgya,tartalma, jogkövetkezményei szempontjából. Mindezeket pedig a Debreceni Törvényszék büntető, polgári, valamint munkajogi lajstromában 2015 és 2020 között keletkezett iratai között végzett iratkutatásból származó tárgyalótermi gyakorlati példákkal, valamint jogesetekkel és a bírói gyakorlat egyéb forrásaiból származó empirikus tapasztalatok útján mutatja be.A vizsgálat eredményeként az eddig kevéssé tanulmányozott területen egyéni következtetést von a munkavédelemnek a két jogterületen betöltött lényegi (ügydöntő) szerepére, a tényállások megítélésében felmerülő jelentőségének hasonlóságára és megítélésének különbözőségeire. Az analizálás eredményét végezetül egy olyan a birói gyakorlatban felmerülő történeti tényálláson keresztül mutatja be, amelynek egyaránt volt büntetőjogi és a munkáltató kárfelelősségét érintő vonulata is, a téma szempontjából jellemző sajátosságát pedig az egy ugyanazon munkavédelmi szakértői véleményre alapozott, de eltérő jogi megítélése képezte. A szerző ezáltal igazolja azt a tézisét, hogy a két eltérő jogterület szemlélete alapvetően befolyásolja a keretdiszpozíciót tartalmilag kitöltő munkavédelmi (foglakozási) szabályok eltérő értékelését a felelősség viselésének szempontjából a bírói gyakorlatban.