Magyarországon nincs általános definíció az agrárium számos területén, az egyes szabályozási területek saját definícióval rendelkeznek. Szükség lenne átgondolt, átfogó agrárpolitikára és agrárjogra is, amely nem csak a mezőgazdasági tevékenységre, hanem a mezőgazdasági termelőre és a mezőgazdasági üzemre is gondol, valamint szociális szempontokat is figyelembe vesz. Szükség van egy új agrártörvény megalkotására. A Kormány programban azonban nem található ez, csupán a 100 lépés program agrárintézkedései. Csakhogy ezek mind megint csak egy-egy részterületét érintik a mezőgazdasági tevékenységnek. Nyugat-Európában a mezőgazdasági tevékenységnek többnyire olyan, általános érvényű fogalmát rögzíti a jogi szabályozás, amelyik minden szempontból (adózásnál, támogatások igénybevételénél, a tevékenység állami felügyelete körében stb.) egyaránt alkalmazható lehet. Nyugat-Európában az állam a mezőgazdasággal kapcsolatos életviszonyokba orientáló, protekcionista módon avatkozik be, és ezzel kiemeli az agráriumot a gazdaság és társadalom többi rendszeréből. Ezzel szemben Magyarországon nincs agrárpolitika és nincs agrárjog sem, a szabályozás csak töredékesen jelenik meg. A hatályos magyar szabályozás a mezőgazdaság egyes résztevékenységeit és szervezeteit tekinti a szabályozás tárgyának. A mezőgazdaság a nemzetgazdaságnak még mindig egyik nagy jelentőségű ága, amely növényi és állati eredetű élelmiszereket, ipari nyersanyagokat állít elő, bár ma elsősorban nem Magyarországon történik a nyersanyagok feldolgozása, olyan őstermelő gazdasági ágazat, amely elsősorban természeti tényezőkre támaszkodik. A dolgozatban érintett támogatások szabályozása elsősorban az Európai Unió rendeleteiben történt, másodsorban főként a végrehajtásra vonatkozóan magyar törvényekben, kormány, illetve miniszteri rendeletben. Aki élni akar a támogatások adta lehetőségekkel rendkívül járatosnak kell lennie a jogszabályokban, bár a területi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalok is sok segítséget adnak.