Az alábbi dolgozatomban a szakszervezeti jogokat szeretném bemutatni mind a hazai, mind az uniós szabályozás ismertetésével, valamint tekintettel a kialakult (elsősorban hazai) ítélkezési gyakorlatra. Először fontosnak tartom azt tisztázni, hogy mi is a szakszervezet, mi létrejöttének jogalapja, hogyan megy végbe eme egyesület létrehozása. A szakszervezet tagjait, tisztségviselőit, képviselőit érintő védelemmel és az őket megillető jogokkal folytatnám majd rátérek a szakszervezetet, mint érdekképviseleti szervezetet illető jogokra. A bírói gyakorlatot igyekeztem mindig az adott jog ismertetése után bemutatni, ezáltal közvetlenül rávilágítani arra, hogy a szabályok értelmezése nem minden esetben egyértelmű, sokszor született ellentétes döntés két fok között, mely ellentét feloldása és egységes gyakorlat kialakítása végül a Kúria (korábbi döntések esetében Legfelsőbb Bíróság) feladatának bizonyult. A magyar szabályozás ismertetése után térnék rá az uniós szabályokra, különböző szerződésekkel, dokumentumokkal, irányelvekkel és ítéletekkel bemutatva azt.