A modern piacgazdaságok meghatározó alappilléreit alkotják a különböző méretű és valamennyi iparágban tevékenykedő vállalatok, amelyek számos formában vannak jelen mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren. A XX. század óta egyre nagyobb számban jelennek meg a különböző társasági formák, és fokozatosan új kihívások elé állítják a jogalkotást, amelynek viszonylag gyorsan és rugalmasan kell reagálnia a piac igényeire, így a társasági jogot mára a legdinamikusabban fejlődő jogterületek közé sorolhatjuk. Napjainkban csaknem 1 millió bejegyzett gazdasági társaság működik Magyarországon, így a magyar szabályozásnak is naprakész, átlátható jogi megoldásokkal kell megfelelnie a növekvő igényeknek és a globalizáció térhódításának. Meglátásom szerint a XXI. századi modern magyar társasági jog két nagy részre bontható: a 2013. évi V. törvény megszületése előtti, és az azt követő időszakra. Ez alapján a dolgozatomban először röviden a társasági jogunk fejlődésének főbb állomásait mutatom be egészen 2006-ig, majd a hatályos jogszabályok, a bírói gyakorlat és szakirodalmi feldolgozások alapulvételével ismertetem – részletes, de nem kimerítő jelleggel - a gazdasági társaságokat érintő legfontosabb általános és speciális szabályokat.