Azért választottam témámnak az európai részvénytársaságot, mert benne sikeresen egyesül az a két jogterület, amely érdeklődésemet képezi: a társasági jog és az Európa jog. A dolgozat elkészítésénél ennek az „új keletű” társasági formának minél lényegretörőbb bemutatására, egyszerű leírására törekedtem. Ennek keretében felfedtem azt a (cseppet sem egyenes) utat, amely az európai részvénytársaság kialakulásához vezetett. Megvilágítottam a társaság legfontosabb jellemzőit. Próbáltam azokat a sajátosságokat előtérbe helyezni, amelyek mind a magyar, mind az európai társasági jogban az újszerűségét garantálják (pl.: székhelyáthelyezés). Természetesen kellő hangsúlyt fektettem az alapítási lehetőségekre is. Az európai rt. csak nyilvános részvénytársasságként működhet, a zártkörű alapítás tilos. A nyilvánosan működő rt.-re vonatkozóan csak az eltérő sajátosságokat vizsgáltam meg. A zártkörű alapításra nem tértem ki, ahogyan a részvényfajták és osztályok ismertetésére sem. Tehát a dolgozat megértése feltételez bizonyos fokú társasági jogban való jártasságot a részvénytársaság alapkövetelményeinek vonatkozásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az angolszász jogalkotásra jellemző esetjog egyre nagyobb szerepet kap az Európai Unió jogrendszerében. Ez a folyamat már korábban megfigyelhető volt a versenyjog (főleg a fogyasztóvédelem) területén, de ez fokozatosan kiterjed a társasági jog területére is. Az európai rt. számos ilyen újdonsült angolszász jogintézménnyel (board, corporate governance, audit bizottság) gazdagította az európai és ezen keresztül a hatályos magyar társasági jogot. Ennek köszönhető, hogy részletesebben foglalkoztam a részvénytársaság szervezeti felépítésével, ezen új intézmények „gyökereivel” illetve jellemzőivel. Ami az arányokat illeti – a szakdolgozat méretbeli hagyományaira tekintettel – előnyben részesítettem az európai részvénytársaság alapítására vonatkozó rendeletet a munkavállalói részvételt taglaló irányelvvel szemben. Utóbbinál – amely elsősorban az európai munkajogot érinti – csak az általam gondolt legfontosabb információk közlésére hagyatkoztam. A „kevesebb több” elvét érvényesítettem a végelszámolás, csőd és fizetésbeszüntetés tekintetében is. A rendelet gyengesége miatt itt a tagállami szabályozás kerül az előtérbe. Így nem vállalkoztam a csőd, -vég és felszámolási eljárás részletezésének a magyar cégtörvény tükrében. Egy-egy utalás, érdekesség erejéig megvilágítottam a kontinentális jogrendszer két vezető államának, Németországnak és Franciaországnak a részvénytársaságukra vonatkozó hasonló vagy éppen eltérő szabályait. Annak érdekében, hogy ne csak az elméleti lehetőséget tárgyaljam, hanem bizonyos szinten a gyakorlati megvalósulást is, az első magyarországi székhelyű európai részvénytársaság, a Graphisoft Park Ingatlanfejlesztő Európai Részvénytársaság adatait vettem „górcső” alá.

Ezekre a szempontokra próbáltam koncentrálni annak érdekében, hogy minél teljesebb képet adjak erről a „gyerekcipőben járó” gazdasági társasági formáról.