Az 1990 – es évek második felében egyes szervezetten működő bűnözői csoportok felismerték a jogi szabályozás azon hibáit, melyek kihasználásával gyorsan, nagy haszonra tehetnek szert, másoknak milliós nagyságrendű vagyoni kárt okozva. Ezen „újkeletű” tevékenység a köztudatban lakásmaffia néven vált ismertté. A hatóságok idejekorán, e tevékenység kialakulásának hajnalán tudomást szereztek ezen, elsősorban a társadalom egyes, hátrányos helyzetben lévő rétegeinek helyzetét kihasználó bűnözési formáról. Ennek ellenére a hatalom lassan reagál(t), a mai napig sincs kellő jogi garanciákat nyújtó, hatásos szabályozás. A napi sajtóban időről időre hallhatunk a lakásmaffia ténykedéséről, társadalmi csoportosulások szerveződnek, kérdőre vonva e kérdésben a magyar jogalkotót, bíróságot, ügyészséget, nyomozó hatóságot és a földhivatalokat. Az ingatlan-visszaélés aktuális társadalmi problémát jelent, e dolgozat az e területen megjelenő gyakorlati problémákra koncentrálva, a hatályos magyar szabályozásra figyelemmel próbál összegző vizsgálatot nyújtani. A dolgozat témája három irányba mutat: igyekszik e bűnözési formát gyakorlati oldalról bemutatni, az általános fogalmi jellemzők, a történeti – társadalmi háttér, az alanyok részletes bemutatásán kívül büntető eljárásjogi aspektusból szemléltetni az elkövetési módszereket, részletezni az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló adásvételi szerződés létrejöttének körülményeit. Az ingatlan-visszaélés a hazai bűnözési formák sajátos szeletét alkotja, mind a büntetőjog, mind a polgári jog területei érintve vannak. A sértett – károsult – szemszögéből vizsgálódva korántsem elvetendő a kérdés: milyen jogérvényesítési lehetőségek állnak a rendelkezésére, így kikerülhetetlen vizsgálati kört képez az anyagi jogi háttér szemléltetése, illetve a büntetőeljárás, polgári peres eljárás egybevetése. Magyarországon több, mint egy évtizede ingatlan tulajdonjogának megszerzésének elemi feltétele az adásvétel tényének közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba való foglalása. Az okirat létrejöttével nyílik lehetőség a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére. Az ingatlan-visszaélések áldozatai a jogbiztonság és jogvédelem „zászlói” alatt támadják a magyar ingatlan-regisztert, így e dolgozat az ingatlan-visszaéléssel kapcsolatos deliktumok tükrében próbál rávilágítani a földhivatalok szerepére, választ adni az ingatlancsalások nyomán felmerült, ingatlan-regisztereket célzó legfőbb kérdésekre.