Szakdolgozatomban az alkotmányjogi panaszt mutatom be részletesen.

Kitérek a fogalmára, hatályos szabályozására, az utólagos normakontrolltól való elhatárolására, benyújtásának feltételére, szakirodalmi kritikáira és külföldi szabályozására. A 4. fejezetben az Alkotmánybíróság és a rendes bíróság viszonyát is megvizsgáltam. A rendes bíróságoknak nincs alkotmányértelmezési jogkörük, gyanú esetén az Alkotmánybírósághoz kell fordulni. Az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása. A természetes és jogi személyek egyaránt akkor élhetnek ilyen panasszal, ha egyéb jogorvoslati lehetőségeiket kimerítették vagy más jogorvoslati lehetőség nincs biztosítva számukra. A panasz előterjesztésének, joga általában azt illeti meg, akinek alkotmányos jogát a kifogásolt aktus sérti a jogsérelem megszüntetését kívánják elérni vele. A panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül írásban kell benyújtani. Az Alkotmánybíróság elutasíthatja a panaszt vagy a jogszabály alkotmány ellenességének megállapítása esetén megsemmisítheti vagy hatálytalaníthatja azt. Határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. E jogintézmény közvetlen jogot ad az állampolgárnak az állam alkotmányos működése feletti kontrollra. A külföldi szabályozásokban minden országban máshogy érvényesül e jogintézmény. Az alkotmányjogi panasz intézményesítése egyes országokban lehetőséget kínált ara is, hogy az ügyfelek számára jogorvoslatot teremtenek, ne csupán az Alkotmányba ütköző jogszabályok, hanem az alkotmányellenes jogértelmezés alapján született jogalkalmazó határozatok felülvizsgálatára.