Közel 500 db kőeszközt vizsgáltam meg a Herman Ottó Múzeum régészeti gyűjteményéből. A makroszkópos csoportosítás során a változatos megjelenésű metabázit nyersanyagokra fókuszáltam. A fő metabázit kőzettípusokra kidolgoztam egy módszertani folyamatábrát, amellyel roncsolásmentes analitikai eljárásokkal, a felépített osztályozórendszert alkalmazva különböző metabázit típusok meghatározhatók. Kőzettípusonként nagy mintamennyiségen végeztem el ásvány- és kőzetkémiai elemzéseket. A kékpala, amfibolit, kontakt metabázit és zöldpala kőzettípusú kőeszközökön termobarometriai modellezés is történt a valószínűsíthető forrásterületek minél biztosabb azonosítására. Ez különösen azon gyakori kőzettípusok (amfibolit) esetében jelentős, ahol a kőzetkémia és az ásványos összetevők nem elég jellegzetesek, valamint a régészeti lelőhelyek környékén nagy gyakorisággal fordulnak elő ezek a nyersanyagok. A vizsgálatok során sikeresen azonosítottam és kőzettípusba soroltam 99 db kőbaltát. Ezzel együtt ezek nyersanyagának a forrásterületét is lehatároltam. I analysed cc. 500 polished stone implements from the Herman Ottó Museum. After macroscopic grouping, I focused on the metabasite polished stone tools with varied appearance. I developed a non-destructive classifying method for the main metabasite rock types. I performed in large quantities mineralogical and petrological, geochemical analyses on each metabasite lithotype. Thermobarometric estimations were carried out on the blueschist, amphibolite, contact metabasite and greenschist stone implements in order to identify the provenance fields. It is especially important in the case of the common and widespread rock types (amphibolite) in which petrochemistry and mineral components are not typical enough and such raw material occur frequently in the vicinity of the archaeological sites. I analysed and classified 99 stone tools into rock types and found their possible provenance fields.