Szakdolgozatomban abból a hipotézisből indulok ki, hogy a legmegkapóbb tévésorozatok többnyire kiszámíthatóak, sablonos karakterekkel dolgoznak, ugyanazokat a problémákat, eseményeket, cselekményszálakat helyezik a középpontba. Néhány közülük azért válik addiktívvá, mert a létező legsztereotipikusabb karaktereket szerepeltetik. Ezek a sorozatok biztonságérzetet adnak a nézőnek, azt az illúziót keltik benne, hogy pontosan ismeri a világot, hogy a sorozat által leképezett lehetséges világban is éppen úgy megvan a helye mindennek és mindenkinek, ahogyan a tévéképernyőn. Ez a folyamat a való életből is kiiktathatatlan mechanizmus kicsinyített mása tulajdonképpen, ugyanis ezt a sorozatok által nyújtott biztonságérzetet az életben is olyasfajta generalizációk – általában nem tudatos – alkalmazásával, a világ beskatulyázó szemléletével éri el, teremti meg önmaga számára az egyén. Hipotézisemet két népszerű amerikai tévésorozat, a Dynasty (Dinasztiák) és a You Me Her (Te, én meg ő) szövegkönyvének elemzésével kívánom megvizsgálni, melynek során a sztereotípia fogalmából kiindulva, a két szövegkönyvben szerepeltetett karakterek jellemzésén át egy összehasonlító elemzésig kívánok eljutni, amivel a két szövegkönyv alakjainak komparatív jellemzése, majd a mindebből levonható konklúziók révén hipotézisem létjogosultságának alátámasztása vagy cáfolata a cél.