Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy miképp vettek részt a klerikusok az első keresztes hadjáratban (1095-1099), kezdve Nikaia 1097 májusában megkezdett ostromától Jeruzsálem 1099. július 15-i elfoglalásáig. A jelenlegi vizsgálatot megelőzte egy korábbi kutatás, amely a hadjárat pápai legátusára, Monteil-i Adhemarra, Le Puy püspökére koncentrált. Ennek fényében hipotézisem, hogy a püspök munkásságának legfontosabb eleme a hadsereg összetartása, s a hívek buzdítása volt. Az első keresztes hadjáratban még nem voltak jelen uralkodók, olyan világi, univerzális tekintélyek, akik biztosították volna a sereg egységes vezényletét, vagy döntöttek volna a vitás kérdésekben. Így a nyugat-európai feudális hierarchia más-más fokán álló fejedelmek keltek útra, s nézeteltéréseiket sok esetben egymás között is fegyverrel rendezték le. A krónikák többször említik, hogy a püspök tartotta össze a sereget. Adhemar hatására fordultam a klérus és a vallási töltet vizsgálata felé. Állításaim alátámasztására a Gesta Francorumot, Aguilers-i Rajmund, Chartres-i Fulcher és Aacheni Albert munkáit használtam fel a hadjárat misszilis anyagai mellett. Kutatásom központjában nem a katonai események, ütközetek állnak, hanem különböző a morális krízishelyzetek, – amelyek megbonthatták volna a sereg egységét veszélybe sodorva a végcél, Jeruzsálem visszafoglalását –, s az ezeket orvosolni kívánó papi rendelkezések. A krízishelyzetek kirajzolásához nagy támaszt jelentett az általam készített adatbázis, amelyet kvalitatív és kvantitatív módszerekkel is górcső alá vettem. Igyekeztem rámutatni azokra az új feladatokra, amelyekbe a papoknak bele kellett nőniük a sereg vezetése érdekében. Vizsgálataim alapján megállapítható, hogy a hit, s így a klérus szerepe legalább olyan fontos volt, mint az aktív katonai jelenlét. Több olyan beszámolót is felsorakoztattam, amelyek arról tanúskodnak, hogy különböző rítusok hatására teljesen megfordul a zarándokok harci kedve. A hadjárat egyik legérdekesebb sajátossága, hogy a vezetés a fejedelmekről átszáll a papokra, akik különféle látomásokon keresztül próbálják a sereget Jeruzsálem felé terelni. Ezek hatására a zarándokok fogadalmukra hivatkozva indulásra kényszerítik a halogató vezéreket. Törekedtem még a különböző szimbólumok, tárgyak jelentésének megértésére, mint például az egyes bűnök, a sírás vagy a zászló jelképe.