Dolgozatom címéből adódóan két nagy területtel kívánok foglakozni. 1./ Az első részben megpróbálom felvázolni a jogszabályokból adódó környezetvédelmi engedélyezések rendszerét, 2./ A második részben pedig leszűkítve, egyetlen környezeti tényezővel kapcsolatos szabályozást kívánom ismertetni, vagyis a zaj- és rezgésvédelem témakörét. Az engedélyek rendszerét többféle szempontból lehet csoportosítani pl.: milyen környezetvédelmi engedélyek léteznek, mely környezeti elemekre vonatkoznak, milyen a tárgyban, milyen szerv adja ki, hogy csak a leggyakoribb kérdéseket említsem. A dolgozatomban először bemutatom, hogy mi az engedélyezés célja általában, mire irányul. Mivel az engedély egy hatósági eljárás eredménye, ezért felvetődik a kérdés, hogy milyen hatóság jár el, hogyan lehet elkülöníteni a hatásköröket. A környezetvédelemmel kapcsolatban első fokon a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (továbbiakban: felügyelőség) és a hatásmegosztás alapján a helyi önkormányzatok Jegyzői (továbbiakban: jegyző) járnak el, ezért célszerűnek láttam ezen a szervek a felépítését, kialakulását részletesebben ismertetni. Ezután következik az engedélyek rendszerének bemutatása, milyen tárgyban, melyik szerv eljárása során, milyen fajta engedélyeket adnak ki. Ha a tevékenység várható hatása jelentős, és rendeletben meghatározott környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység, akkor az illetékes felügyelőség jár el és az eljárás eredménye a környezetvédelmi engedély lesz, ami a tevékenység várható hatásainak eredőjét vizsgálja legalább két helyen és különböző környezeti elemek vonatkozásában (integratív szemlélet), vagy az önkormányzat által kiadott telephely- és működési engedélyek, itt már a követelményeknek való megfelelést tanúsítja az engedély (általában határértékeknek). Az engedélyek közül a környezeti hatásvizsgálat (továbbiakban: KHV) és az egységes környezethasználati engedély (továbbiakban: EKHE) 2005 évben, egységes rendeletben lett szabályozva, az eljárás egyszerűsítése és rövidítése okán, ezért a két eljárás gyakran utal egymás szabályaira. Az egységes környezethasználati engedély, Európai Uniós irányelvek célkitűzései alapján, korszerű szemléletet tükröz a környezetvédelemben, vagyis komplex módon, felmérve az egyes tevékenységek környezeti hatásait, megelőzni a tényleges és károk bekövetkezését. Ezekkel az engedélyekkel kapcsolatosan szót kell ejteni a környezeti felülvizsgálatról, ami a megkezdett tevékenységek környezeti hatásait kutatja, és a környezeti állapotvizsgálatról, ami a tevékenység megszűnésének kapcsán elemzi a hatásokat. Az Európai Uniós politika elveit követve került az érdeklődés középpontjába a környezetvédelmi teljesítményértékelés szükségessége, ami szintén érdekeltté teszi magukat a környezethasználókat is abban, hogy tevékenységükkel minimalizálják a környezeti károkozást. A Jegyzői hatáskörben az engedélyek rendszerét az építési-, használatbavételi-, működési-, telephelyengedélyek adják, amelyek helyi jelentőségű tevékenységekkel kapcsolatos szabályozást biztosítják. A fentiek alapján érhető el a zaj- és rezgésvédelem követelményeinek megfelelő érvényesülése a koncentrált ill. a dekoncentrált állami szervek munkájában (pl. ipari, közlekedési vagy lakó- és szolgáltató létesítmények, létesítésekor, üzemeltetésekor). A zajhatások alapvetően befolyásolják az emberek életét, negatív hatása az emberi szervezetre igen jelentős, ezért az a cél, hogy a zajhatásokat a minimális szintre, vagy az alá csökkentsük. Először a szabályozás jogforrásait ismertetem. Az 1995 évi LIII. tv. (továbbiakban: keretjogszabály, Kt.) a környezet védelmének általános szabályairól szól. A zaj- és rezgésvédelem az általános szabályokon túl alacsonyabb rendű jogszabályokban van szabályozva (rendeletekben). A célok elérését leghatékonyabban egyes tevékenységek esetén, zajterhelési illetve, zajkibocsátási határértékek megadásával lehet biztosítani. Egyes termékek, berendezések esetén, pedig minősíteni kell a terméket, hogy az megfelel-e a zaj- és rezgésvédelmi követelményeknek. A határértékek megállapításán túl a hatóságoknak egyéb szabályozó eszközök is rendelkezésükre állnak, mint zajvédelmi létesítmények létesítésének előírása, forgalomkorlátozás és egyéb intézkedéseken túlmenően a legjelentősebb gazdasági eszköz a pénzbírság, aminek célja, hogy a szabálysértőt helyes működésre kényszerítse, megakadályozza további jogsértések bekövetkezését. A továbbiakban megpróbálom felvázolni a szabályozás hatékonyságát, mennyire valósultak meg a követelmények, és hol lehet javítani, milyen eszközökkel. Melyek a legproblémásabb területek zaj-és rezgésvédelmi szempontból (közlekedés, üzemi létesítmények, hangosító berendezések stb.). Legvégül pedig a gyakorlatban felmerült problémákkal foglalkozom, hogyan lehetne hatékonyabban biztosítani, hogy a zaj- és rezgésvédelmi követelmények nagyobb hangsúlyt kapjanak és ténylegesen érvényesülni tudjanak a mindennapok során.