A magyar vízilabda bajnokság nemzetközi szinten is a legjobbak között van számon tartva és a válogatottunk is minden világversenyre esélyesként érkezik, ennek ellenére hazánkban a sportág népszerűségé nagyságrendekkel elmarad más sportágokhoz képest, mint például a labdarúgás. Ennek a különbségnek az eltüntetése, csökkentése állandó kérdés a vízilabdázok körében. Ez a népszerűségi különbség indította el a gondolatot, hogy ezt a témát vizsgáljam. A szakdolgozatom témájának kiválasztására saját sportolói múltam is hatással volt. A témaválasztásra hatást gyakorolt még a vízilabda iránti szertetem, valamint, hogy eddig életemben nagy szerepet játszott ez a sportág. Sportolói életemet a labdarúgással kezdem iskolai keretek között, majd az általános iskola második évében, édesanyám javaslatára kezdtem el a vízilabdát mikor felépült a Debreceni Sportuszoda. Negyedik osztályos koromig párhuzamosan űztem a két a sportágat, majd az ötödik évre felhagytam a labdarúgással és időmet a vízilabdázásra fordítottam. A mellet, hogy a Debreceni Vízilabda Sportegyesület országos utánpótlás bajnokságában játszó csapatának oszlopos tagja voltam, tizenöt éves koromtól kezdve volt rendszeres lehetőségem játszani a felnőtt másodosztályú bajnokságban. Sajnos a lehetőség nem érkezett meg, hogy az elsőosztályban is kipróbálhassam magamat így tizenegy és után, az egyetemi tanulmányaim megkezdésével, felhagytam a vízilabdával. Egyetemi évek alatt a sportot a kispályás labdarúgás jelentette számomra. Annak ellenére, hogy a szakdolgozat írása közben már három éve nem vagyok aktív része a vízilabdának továbbra is követem a debreceni klub és válogatott eredményeit. Úgy gondolom, hogy a népszerűségi különbség mind a nézőknél, mind a sportot elkezdők között jelen van. Azoknak a száma, akik gyereként kezdik el a vízilabdát csupán töredéke éri el a profi szintet, így alacsony a motiváció a sport űzésére. További probléma, hogy a vízilabdában, hogy mi szabálytalan és mi szabályos gyakran csak azok tudják, akik játszák vagy már korábban játszották a sportot, ezáltal az egyszeri néző gyakran nem értheti, hogy éppen mi történik a medencében és előfordulhat, hogy nem tér vissza nézőként a következő mérkőzésekre. Ennek tudatában fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy hogyan lehetne a nézők számára vonzóbbá tenni a sportágat, valamint, hogy mi az oka annak, ha nem térnek vissza megtekinteni a mérkőzéseket vagy egyáltalán nem is látogatják azokat.