Amióta Földünk létezik, éghajlata folyamatosan változik, néha gyorsabban, máskor lassabban (Láng, 2006). Napjainkban egyre több szó esik a klímaváltozásról, a szélsőségessé váló időjárás hatásait pedig magunk is érezzük. Földünk története során az éghajlat is folyamatosan változott és szinte minden év, évszázad, évezred hozott valamilyen váratlan és új éghajlati rekordot. Fontos előre megjósolni, becsléséket készíteni a várható anomáliákról. Tudnunk kell, mikor juthat egy régió, egy éghajlati öv éghajlata olyan tartományba, mely már veszélyezteti a térség gazdaságát, őshonos mezőgazdaságát (Boksai, 2006). A mostani helyzet abban új, hogy az emberi tevékenység nemcsak a mikro- és makroklímát, hanem a globális klímát is befolyásolja (Láng, 2006). Az ipari forradalom beköszöntével, a fosszilis tüzelőanyagoktól való növekvő függőséggel, az erdők széles körű megszüntetésével, és az agrokemikáliák kiterjedt alkalmazásával azonban a föld átlaghőmérsékletének lassú, de egyenletes eltolódása figyelhető meg. Ez a jelenség „globális felmelegedés” néven ismert (Burney et al., 2013; Jones és Webb, 2010; National Geographic, 2019; Venkataramanan, 2011; IPPC, 2013). Bár vannak olyanok, akik nem hiszik, hogy az emberek befolyásolják a globális éghajlatváltozást, a tudósok jelentős része ennek ellenkezőjét bizonyítja (IPPC, 2013). Az elmúlt két évtizedben magán- és kormányzati támogatással a világközösség fokozott figyelmet fordít az egyre súlyosbodó éghajlati válságra (Iglesias et al., 2012; Schultz, 2010; IPPC, 2013). Bár a bor nem elengedhetetlen az emberi túléléshez, az emberi találékonyság fontos terméke. Minden mezőgazdasági tevékenység határozottan függ az éghajlattól és az időjárástól, és eredendően kapcsolódik hozzájuk; a szőlőtermesztés sem kivétel ez alól. Noha a szőlőt világszerte termesztik, a prémium borszőlő termelése nagyon szűk éghajlati tartományban történik. Az egyes borászati szőlőfajtáknak még szűkebb az éghajlati tartományuk. Az optimális minőség és termelés érdekében a szőlőtermesztés nagyobb kockázatot jelent mind a rövid távú éghajlati változékonyság, mind a hosszú távú éghajlatváltozás miatt, mint más növények esetében (Jones és Webb, 2010). Az éghajlati és időjárási szokások bármilyen változása potenciálisan befolyásolhatja a boripart. Az emberi fejlődés állandó kísérőjeként és az emberi gazdasági tevékenység fontos összetevőjeként a bor és szőlő, mint mezőgazdasági termék, és a bor (különösen a prémium bor), mint gazdasági árucikk, mind az éghajlatváltozás következtében veszélyeztetett.