A közel húsz éve történt politikai, társadalmi, gazdasági változás leginkább a tulajdonjogra és a hagyaték tárgyára gyakorolta a legnagyobb hatást. A magántulajdon megjelenésével és a vagyoni jogok bővülésével átértékelődött az öröklési jognak a szerepe. A hagyatékban olyan vagyoni értékű jogosultságok jelentkeztek, amelyek eddig nem képezhették a hagyatéki vagyon részét.
Ma már nem meglepő, ha a közjegyző elé olyan hagyatéki ügyek is kerülhetnek, amelyben a hagyatéki vagyon értéke több tíz milliós nagyságrendű. Továbbá a korábbi szabályozással szemben bármely vagyontárgy, vagyon értékű jog képezheti az eljárás során a hagyaték tárgyát. A hagyaték értékét tekintve tehát mennyiségi és minőségi változások is tapasztalhatók. E változások az öröklési jog és ezért a hagyatéki eljárás újragondolását teszi szükségessé. A hazai tulajdoni viszonyokban bekövetkezett változások, pontosabban magántulajdon körének, az örökölhető vagyontárgyak és értékeinek a jelentős növekedése következtében az öröklés és a hagyatéki eljárás jelentősége egyre fontosabb.
Az öröklést és a hagyatéki eljárást szabályozó alapvetően két joganyag, a Ptk. és a He. megalkotása a kor társadalmi és politikai igényei szerint történt meg. Azonban már ötven év telt és bár számos változtatásokat élt meg mindkét jogszabály, a mai gazdasági és társadalmi szemlélettel és igényekkel már nem tudnak lépést tartani.

Dolgozatomban ezekre a változásokra szeretném felhívni a figyelmet. Először is a hagyatéki eljárás kialakulására és a történelmi változásaira, majd a nemperes hagyatéki eljárás és a Polgári Perrendtartás kapcsolatának vizsgálatára akarok kitérni, továbbá mindazokra a jogszabályi rendelkezésekre, amelyek már megérettek a változtatásra. A dolgozat utolsó részében, pedig az Európai Uniónak az öröklési eljárást érintő tervezetét szeretném bemutatni.